Rakasz #338 - eső és ESO
Sziasztok!
Nagyrészt visszhangtalan maradt Herman Irén interjúja Munk Veronikával a Telex korábbi főszerkesztőjével. Pedig nagyon lényeges építőkockák vannak benne ahhoz a sztorihoz, hogy a közösségi adakozásból elindult Telexnél hogyan nem valósult meg az újságírók tulajdonhoz jutása, illetve elveszítette-e az összedobott pénz a közösségi jellegét. (Disclosure: Irénnel szoktam együtt dolgozni, a Kreatívba pedig írok néha.) Legalább ennyire fontos az is, hogy a jó tartalom jövője az, hogy az olvasók fizetnek érte.
Magam sem hittem
Megnéztem a kerekasztalt, amiben a Tusványoson Puzsér Róbertet ültették össze négy NER-es újságíróval. (Az egyik moderátort játszott.) Alapjáraton a Tusványos nagyon nem érdekel, Puzsérnak pedig nem vagyok lelkes közönsége. Ellenben ezt most kivételesen jó volt nézni, ahogy egy-két a rendszerben meglévő feszültségre felhívja a figyelmet, a négy propagandista pedig érdemben nem tud mit mondani.
Mégis van valami NFT-piac jellegű dolog, csak nem olyan, amilyet a kriptós fiúk tavaly megálmodtak. Vera Molnár magyar származású digitális művész ötszáz darabos NFT-gyűjteményéért nagyjából 1,2 millió dollárt adtak a Sotheby's árverésén. Ez darabonként 2400 dollár, ami nem egetverően magas ár, de ahhoz képest, hogy a pixelmajom biznisz bedőlt idénre csak meglepő.
Gyűjtemény
A világ szerencsésebb felében az építészeti modern nem maradt ki annyira, mint nálunk. A Twitteren szembejött egy ó válogatás brit tengerparti fogadókról, amelyek mindegyike remek helyszín lenne egy Poirot résznek. (Jeff Tessler munkája!)
(Fotó: John Lord CC-BY)
Kisnyomtatvány kategóriában indulnak annak a mindenféle reptéri csomagcímkékből álló gyűjteménynek, amit tán a Present&Correct spéci írószeres bolt osztott meg. Úgy néz ki, mintha régen több repülőtársaság lett volna (ez valószínűleg igaz is) és az akasztós címke volt a legolcsóbb megoldás, nem az egyendizájnú Star Alliance ragasztós szalag. Emiatt minden címkének jellege, tipográfiája, színe van. Ha valaki fejben utazna akkor, irány erre!
A hatalom természete
A mindennapok Elon Muskja nem túl érdekes téma. A világ leggazdagabb embere egy igazi hisztis idiótának jön le, akinek ennek ellenére elműködnek (SpaceX, bár abban volt bőven NASA pénz) vagy úttörőnek tartatnak (Tesla, de az egy bonyolult történet) a cégei. Közben ő meg a Twittert pusztítja el. Az viszont izgalmas, hogy hogyan jutott ide. Miért rúgták ki a Paypaltől, hogyan túrta ki az alapító-vezéreket a Teslától. Erről pedig a The Verge-nek van jónak tűnő podkaszt sorozata.
Valahogy elkezdődött (Fotó: Joe Nuxoll CC-BY)
A Wall Street Journalnek pedig pár hete volt egy cikke a Starlinkről. Illetve leginkább arról, hogy az erősen a starlinkes internetre támaszkodó ukrán hadseregnek mit jelent az, hogy Musk kényére-kedvére, de legalább is az üzleti érdekeinek megfelelően kapcsolhat ki és be területeket, ahol működik a műholdas net. Erre különböző válaszok vannak, az EU például előirányzott pármilliárd eurót arra, hogy saját hálózatot építsen.
(Innentől okoskodás.) A pármilliárd euró persze első nekifutásra az ahogy azt Móricka elképzeli megoldásra lehet elég. Az EU-s dolgok jellemzően nem gyorsan születnek meg. Ellenben nem árt fejben tartani, hogy 1999-ben kitalálták, hogy kell egy saját, az Egyesült Államokétól (és a GLONASS-tól) független GPS-rendszer, 2011-ben felbocsátották az első műholdat, és 2016 óta köszöni szépen, működik a Galileo.
Az újrahasznosítható rakéta tényleg hatalmas fejlesztés (Fotó: Marek Cyzio CC-BY-SA)
Egy európai Starlink (legyen mondjuk Tycho Brahe) rendszer mondjuk valószínűleg más bonyolultsági szintet képvisel. A Galileo harminc műholdból áll, amelyek 23222 kilométeres közepes magasságú Föld körüli pályán keringenek. Ehhez képest a Starlink jelenleg négyezer darab kicsi "eldobhatós" műholdat tart alacsony Föld körüli pályán, és a végleges tervek szerint ezt növeli majd 12-30 ezerre. Ezért mondták a csillagászok, hogy Musk teleszemetelte az eget csíkot húzó műholdakkal, mert ez tényleg nagyon sok.
A harmincezer műoldas maximálterv (Forrás: ESO)
Felmerülnek felelősség formájú kérdések is, mert a Starlink telepítése olyan, mintha a hátsó kertben nyitott volna külszíni fejtésű lignitbányát Musk. Erre az FCC-től, az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságtól kapott engedélyt, ami sok minden, de nem nemzetközi szerv. Emellett olyan technológiai kérdések is, hogy fel lehet-e rakni még egy konstellációt anélkül, hogy az alacsony Föld körüli pálya veszélyes legyen. Azt pedig, hogy a Kessler-szindróma bekövetkezzen, senki nem akarja.
Egyél még, Primo
A séf az egyik kedvenc szakácsos filmem. Hosszan tudnám sorolni a hibáit, az Olasz módra (Big Night) például minden tekintetben jobb. De A séf egyszerűen aranyos. És, erre a héten jöttem rá, a régi Twitter talán egyetlen filmes megjelenítése.Túlzásba viszi a kis kék csipogó VFX madarakat, de nem tudok egy másik filmet, amiben van trendingelő vita majd a közösségi médiában felépített márka. És még a Vine is említésre kerül, amit pedig hogy kinyírt a Twitter.
Szeretek ilyen médiás időkapszulákat találni. Van is még pár raktáron. Avril Lavigne Sk8er Boi számának klipje nem csak azért érdekes, mert egy amúgy jó pop punk nótához tartozik, hanem mert benne van a fél okostelefon előtti világ. Myspace jellegű oldalt mutató monitor, Danger Hiptop vagy ahhoz hasonló, DV-kamera. (A Hiptop a Veronica Marsban is főszereplő.) A non plus ultra persze a Trend (Groove), ami egy rave történetét meséli el és mind várjuk benne Godot, izé, a dropot meg Digweedet. És a végén felcsendül a Heaven Scent.
Milyen idő lesz?
Azeem Azhar, aki többnyire nem a vérző szívű zöld harcos kategóriába esik összeszedte a mostani hőhullámmal és hatalmas esőkkel kapcsolatos trendes információkat. Ugye senki nem lepődik meg, hogy a klímaváltozás egyik hatása a kiszámíthatatlanabbá váló időjárás. Ez nem csak azért kínos, mert több helyre kell magunkkal esernyőt vinni. Meg nem is úgy, hogy az amerikai Phoneix városa (meg a déli USA) lassan alkalmatlanná válik az emberi életre. Ezek a kis színesek.
Akkor kezd kínossá válni minden rendszerszerű vagy kiszámíthatatlan változás, ha elkezdjük az infrastruktúra felől nézni azokat. Az emberi civilizáció egyik nagy és kellően nem dicsért eredménye az infrastruktúra. De ha a folyó túl meleggé válik ahhoz, hogy erőművet hűtsünk, a repülő nem tud felszállni, mert nem 40 fokra számolták ki a felszállás fizikáját, akkor elkezd az infra morzsolódni a szélén. Ugyanez történik akkor is, ha a vízelvezető rendszerünk annyi csapadékot kellene rövid idő alatt kezeljen, amennyire nem gondoltak.
Olvasni
Penoff "eFi" Gábor magyar 3D-nyomtatási és barkácsolási úristen megírta a halászléről azt, amit a sok bajai-szegedi háború krónikása képtelen volt. Pedig bajai.
Pere Laciék elmentek egy NDK-s és tuning NDK-s autó találkozóra. Wartburg motoros Trabantok!
Thaiföldet vastagon veri az úristen. Sztori az 1976-os puccsról az Iconic Photoson. (Benne amúgy annak is a leírása, hogyan jutottak el hírügynökségi képek a világ különböző pontjairól a fotósoktól az ügynökségeken keresztül a hírdeszkekhez.)
Ennyi a hétre!
Ádám