Rakasz #333 - naszing szpesül
Sziasztok!
Örültem volna, ha a 333-adik, ami egy kerek szám, hírlevél csacskaságokkal tölthető meg, de nekünk nem ez a világ jutott. A miénk az éles kések és dühös emberek valósága.
Minden hétre jut legalább egy hogyan ne jellegű téma. Mi meg ezzel párhuzamosan átalakulunk szövegolvasó szemináriummá. A heti botrányosan rosszul feldolgozott hír az aszpartám édesítő rákkeltő volta. A cikkel az a gond, hogy nem derül ki, hogy milyen kockázati besorolást ad az IARC az aszpartámnak. Persze azért nem, mert július 14-én hozzák nyilvánosságra, most még csak belengették a témát. Amennyiben - és ez a valószínű - a Group 2B-be, ami az "elképzelhető, hogy rákkeltő" kategória, kerül, úgy az aloe verával, a mobiltelefonnal és az aszalosként végzett munkával kerül egy kategóriában. Ha a 2A-ba - "valószínűleg rákkeltő" - kerül, akkor a glifozát, a hidrazin rakétahajtóanyag és az éjszakásként végzett munka várja. (Részletes IARC listák.) Nem tudok jobbat mondani, mint hogy utána kell olvasni a dolgoknak. A sajtó nem működik.
Muszlimok
Talán említettem, hogy kevesebbet olvasok hosszú szövegeket, amióta meghalt az apám. Nem tudok egyenes vonalakat húzni a történések között, de így alakult. Engem is meglepett, hogy a héten elolvastam S. A. Chakraborty Dévábád-trilógiáját a maga 1800 oldalával. Rég volt, hogy sztori ennyire behúzott volna. Csodák akadnak.
Dolgokat össze kellett legóznom, mert neve ellenére S. A. Chakraborty New Jersey-i fehér szülők gyereke, aki viszont húsz éve áttért a muszim hitre, talált egy szintén áttért férjet, tanult Kairóban satöbbi. Szóval a ritka, privilegizált amerikai muszlimok egyike.
Vigyorgós kék izék nincsenek a történetben (Fotó: Anna Fox CC-BY)
Írt viszont egy olyan fantasy trilógiát, ami végre nem az európai hagyományra épül. Volt már persze ilyen, de minden újabb darab öröm. Pláne, ha az ember gyerekkorában valamelyik így-úgy lebutított Ezeregyéjszakában - nem mintha a mű keletkezéstörténete egyszerű lenne bármelyik verzióban is - dzsinnekről és rukhmadarakról olvasott.
Apropó megtérés, a Reddit AMA-jában mond egy érdekeset Chakraborty.
There was a broader acceptance in the Quran about the existence of other faiths, and when I read some of those verses for the first time, I experienced a level of such intense solace and comfort that I wept. In Islam, I felt like I found a faith that prioritized an active, lifelong fight for a more just world and one that also seemed to understand spirituality could be a path; a journey upon which one might stumble but as long as you tried to pick yourself up and keep walking, that was what was important. God was merciful and compassionate and loved you; it was going okay.
A keresztény olvasók persze jöhetnek azzal, hogy de az egész hit a megbocsátásról szól. Nos, kinek hogy csapódik ez le. Viszont ezt a spirituális szálat és a padlóról felállás motívumát felhasználva tovább ugorhatunk a heti versre.
Olvasnivaló
Elég jó építészeti anyag a BME oldalán. Képek, leírások, egy rendes órai sillabusznak tűnik vagy online tananyagnak. Nagyon élném, ha több egyetemi kurzusból készülne ilyen online reprezentáció. (Több Kis Tamás-féle nyelvészet órámhoz volt ilyesmi, de az Unideb szerver épp nem érhető el. Ezzel sok mindent el is mondtam az almamáterem jelenlegi vezetéséről.)
Tobias van Schneider esszéje arról, hogy az internet egyre inkább más emberek birtoka, ahol megtűrik a felhasználót, de magyarázat nélkül ki is hajíthatják. Öregember rázza a botját természetesen, de ez a mostani platformgazdaságos internet, amiben egyszerre három vezér három fontos közösségi szolgáltatást ver szét (Reddit, Twitter, Facebook) tényleg nem minden világok legjobbika.
Biztos pattan majd rajta az Explorer.exe (Fotó: Uncle Saiful CC-BY-ND)
Miért lassabbak, ha egyáltalán lassabbak, a modern programok, mint a régiek? Olyan, az oprendszerrel érkező alapokról szól a kérdés, mint a fájlböngésző vagy a jegyzettömb. Remek esszé, ami végigjárja, hogy hol lehetne lassabb és ki is próbálgatja, hogy vajon ott van-e a hiba?
Ez inkább csak hír, de a maga vicces módján érdekes: a DS Penske csapatát múlt héten megbüntették a Formula E futamon, mert a saját kocsijuk mellett a többi csapat autóinak a telemetriai adatait is igyekeztek begyűjteni. A csapat azzal védekezett, hogy csak azt akarták megállapítani az RFID-olvasóval, hogy a többi csapat milyen gumikat használ. Mert a gumiban van RFID chip, miért is ne lenne?!
Végre egy szöveg, ami a megfelelő részletességgel magyarázza el, mi az az éruv. A kedvenc vallásos hackem egyelőre.
Ott ezt így csinálják
Van, hogy az ember hülyeségek után kezd el érdeklődni. A Chasing The Moon hangoskönyv verzióját hallgattam, amikor tudatosult bennem, hogy a Vosztok-5 majdnem öt, a Vosztok-6 - ez a Tereskovás - pedig három napot keringett a Föld körül. Ennyi idő alatt az emberre pedig csak rájön annyiszor a pisilhetnék, hogy már nem megoldás az, hogy jól megkötjük a szkafandert az űrhajós nyakánál, lent meg lecsapatjuk slaggal.
A világ popsikenőcse nem lenne elég egy ilyen küldetés után. A Russianspaceweben megtaláltam, hogy az űrhajókon volt vécé. Ez azért érdekes, mert a Vosztok űrhajó egy két és félméteres átmérőjű gömb, a közepén egy katapultüléssel a pilótának. Senkit nem csigázok tovább: a férfi és a női vécé.
Köztünk élő irodalom
Elindult Kleinheincz Csilla Patreonja. Ő egyike azoknak a magyar íróknak - zsánerről beszélünk, de felvilágosult emberekként a zsánert és a belletrisztikát nem rakjuk más polcra - aki nagyon tud írni. Még kísérletezik a platformmal, de szerintem most érdemes befizetni rá. "I was a warrior for Crazy Horse" vagymi.
Farkas Balázs, akinek a Lu Purpu folytatását csak az akut kétoldali pénzzavar miatt nem szereztem még be, közzétette máshol meg nem jelent vagy korai vagy csak valahogy elkallódott novelláit. Van Patreonja is.
Vers
A kanadai építész vasgyűrűnek olvastam utána, amiről először Deb Chachrától hallottam. Benne az a jó, hogy nem csak benne él ebben a hagyományban, de fel tudja tenni azokat a kérdéseket is, amelyekkel a hagyomány már nem nagyon akar foglalkozni. Például, hogy az építőmérnökök felelősségvállalási esküje, aminek a jelképe a vasgyűrű, meddig is terjed. Az esküt, és itt lesz vers a dologból, Kipling írta, akinek a Dzsungel könyve mellett számos, a technológiáról szóló verse is van. Ez utóbbiak közös jellemzője, hogy nincs magyar fordításuk. A lenti szöveg magyar címe valami olyasmi kéne legyen, hogy Himnusz a szakítószilárdsághoz, megérteni nem bonyolult, a fordításnak nem ugrottam neki.
Hymn of Breaking Strain
The careful text-books measure
(Let all who build beware!)
The load, the shock, the pressure
Material can bear.
So, when the buckled girder
Lets down the grinding span,
'The blame of loss, or murder,
Is laid upon the man.
Not on the Stuff—the Man!But in our daily dealing
With stone and steel, we find
The Gods have no such feeling
Of justice toward mankind.
To no set gauge they make us—
For no laid course prepare—
And presently o'ertake us
With loads we cannot bear:
Too merciless to bear.The prudent text-books give it
In tables at the end
'The stress that shears a rivet
Or makes a tie-bar bend—
'What traffic wrecks macadam—
What concrete should endure—
but we, poor Sons of Adam
Have no such literature,
To warn us or make sure!We hold all Earth to plunder—
All Time and Space as well—
Too wonder-stale to wonder
At each new miracle;
Till, in the mid-illusion
Of Godhead 'neath our hand,
Falls multiple confusion
On all we did or planned—
The mighty works we planned.
We only of Creation
(Oh, luckier bridge and rail)
Abide the twin damnation—
To fail and know we fail.
Yet we - by which sole token
We know we once were Gods—
Take shame in being broken
However great the odds—
The burden of the Odds.Oh, veiled and secret Power
Whose paths we seek in vain,
Be with us in our hour
Of overthrow and pain;
That we - by which sure token
We know Thy ways are true—
In spite of being broken,
Because of being broken
May rise and build anew
Stand up and build anew.
Én máshol
Billentyűzetesdi, mármint annak a megvillantása, hogy egy igen izgalmas billetnyűzettuningoló és építő szubkultúra is létezik, a FirstClassban.
Jövő héten jön videojátékos szexizmusos a Kreatív Online-on.
Ennyi a hétre.
Ádám