Rakasz #254 - egy görög meg egy görög
Sziasztok!
Transzgresszív rockandroll következik, ami alatt értsétek azt, hogy Inkei Bence koszorús költőnk és exkollégám mindenféle polgárpukkasztó hülyeséget énekel a mikrofonba bele. Találtam egy Népi Papa és a Haverok koncertet a Youtube-on, ami nem szól teljesen reménytelenül. Gyermekek, nők és papi személyek előtt nem ajánlott hallgatni. És mielőtt prüdériával vádoltok meg, a szexuális témákat sem mellőző, sőt, limerick egyik definíciója, amit a Magyar Badar kötetet szerkesztő és limerickeket is író Várady Szabolcsnak szokás tulajdonítani:
„A limericknek három fajtája van: 1. a nők jelenlétében is elmondható limerick, 2. az olyan limerick, amelyet nő nem hallhat, de papi személy még igen, és végül 3. a limerick.”
Amúgy a limerick is poén, ugyanúgy ahogy minden határsértő, a karnevál jelenséggel rokonítható (Bahtyinozunk egyet, szevasz Tamás!) műfaj. Ahogy Lőwy Árpád versei, a zaporozsjei kozákok állítólagos - festményen láttam, tehát igaz - válasza a szultánnak, ahogy Ecsédi Orsolya Szép intelem balladája a baszakodókhoz verse, különösen úgy, ahogy Németh Kriszta mondja.
Koloniális matematika
A héten megkaptam azt a kérdést, hogy miről beszélnek azok, akik a matematika dekolonializásáról beszélnek? Hogyan lehet gyarmatosítástalanítani - bocsánat - egy olyan diszciplínát, ami részben mérhető, számolható dolgokkal foglalkozik? Van erre egy rövid és egy hosszú válasz. A rövid, amit egy-két cikk elolvasása után ki lehet találni az, hogy például alapvető problémák vannak a matematikai statisztikával. Nem a matematikai részével, hanem arra, amire és ahogy használtál. Vacak, hazug és szemét adatból bármit ki lehet számolni, kérdezzetek meg szabadon választott fasisztát. Meg kel barátkozni a gondolattal, hogy a számok nem az egy isteni igazság kifejeződései, csak számok.
(Fotó: Fortepan / Szabó Dezső)
A másik vonal bonyolultabb, mert fogalmakat kell hozzá értelmeznünk. Olyanokat, mint például fehér vagy Európa. Kezdjük a fehérrel: ez nem itthonról kell megoldani, mert alapvetően nem európai fogalom. A blackness és whiteness studies tudományágak Amerikában születtek meg. Érdekes történeti megfigyeléseket lehet tenni, mert például az Egyesült Államokban sokáig csak a fehér, angolszász, protestáns (az ún. WASP) emberek számítottak fehérnek. Ami azt jelenti, hogy az olasz vagy zsidó bevándorló ugyanúgy nem volt fehér - és privilegizált - csoport tagja, mint a hajóval rabszolgaként behurcolt feketék leszármazottai. Amúgy így háborogjon bárki a fehérezésen: mi káeurópaiak sem feltétlenül vagyunk olyan emberek, mint egy telivér amerikai. És ezt már meg lehet tapasztalni egy másik gyarmatosító országban, az Egyesült Királyságban, ahol szavaztak is arról, hogy ne jöjjön az országba a lengyel vízvezetékszerelő, a magyar polctöltő szakmunkás vagy az arab orvos. Hogy ez hülyeség? Magyarázzátok a brexit támogatóinak.
Van egy jó elmélet arról - szerintem már beszéltünk róla - hogy Európát többnyire valamivel szemben definiálták. Miniszterelnökúr legutoljára a menekültekkel szemben védte például. Minden más esetre voltak pontosabb fogalmaink, úgyis mint Német-Római Császárság, Római Birodalom, antik világ vagy a kevésbé sikeresek közül a tengelyhatalmak esetleg a V4. Kisebb, diszkréten leírhatóbb egységek magasabb szervezettségi szinten. Eleve azzal sem tudunk kibékülni, hogy itt vannak az oroszok a legkeletibb európai állam, vagy hogy a kontinens legnagyobb városát Isztambulnak hívják (15 millió ember, másfél Magyarország, két London). Erre jön még, hogy ugyanazt a szót használjuk vadul eltérő fogalmakra: például a feudális nemzet és a romantika nemzetfogalma nagyban eltér. Egy dolog a közös bennük, hogy szépapám vagy szép-szép-szépapám valószínűleg egyikbe se tartozott bele, lévén paraszt, a jobbágyokat meg majd az 1853-as úrbéri pátenssel szabadítják fel. Nem, nem Petőfiék. Ezután kialakul egy modern nemzetfogalom, amiben persze a mai napig vannak lyukak, kérdezzünk csak meg tíz embert az utcán arról, hogy a cigányság integráns része-e az országnak. (Az, bődületesen magára hagyva, amiért embereket kéne ponttyal pofozni.)
(Fotó: Fortepan / Kereki Sándor)
Hogy jön ehhez a matematika? Ó, hát mint szarvashoz a vörösbor. Elkezdhetünk olyan kérdéseket feldobálni, hogy Pitagorasz a mai fogalmak szerint fehér volt-e? Vagy Euklidész - ha létezett, mert van amúgy euklidésztagadás - akkor fehér volt-e? Több minden utal arra, hogy afrikai volt, még az is lehet, hogy nő. A nullát, ami egy komoly találmány, használták az ősi Egyiptomban, Mezopotámiában, az olmék és az inka birodalomban. A görögök viszont nem tudtak vele mit kezdeni, ezért hagyták békében. Apropó, az egyiptomi számrendszer tízes volt, a mezopotámia hatvanas, a prekolumbián dél-amerikai népek pedig a húszas rendszerben számoltak. Ne menjünk most végig a teljes történelmen, mert igazából az arab tudósokat is fel kellene sorolni. Mindig jusson eszünkbe, hogy az olaszos hangzású Avicenna neve Ibn Szina nevét rejli, aki annyira perzsa volt, hogy annál perzsább nem is kell. (És még India, és még Kína is jöhet. Mi még a fán éltünk és néha lemerészkedtünk, amikor a kínaiaknál először hiperinfláció volt papírpénzzel.)
Vajon a matematika dekolonizálása annak a beismerése, hogy bár szépen megkonstruáltuk azt, hogy a fehérember feltalálta az egész elvont tudományt, addig máshol megvoltak azzal, hogy "uff testvérem, két sok bölényt láttam"? Ha igen, akkor uccu, lássunk neki, mert a narratívánk egyszerűen nem igaz. Plusz ismerjük be, hogy ez csak a kezdet, mert a statisztikával, a modern orvostudománnyal (khm, Tuskegeee) vagy a reprodukálhatósági válságon átmenő pszichológiával is bőven lesz még bajunk. A fentiektől függetlenül igaz marad, hogy egy O középpontú kör középpontján áthaladó egyenesnek és a körvonalnak a metszéspontjaira és a körvonalon található szabadon választott C pontra szerkesztett háromszög egyik szöge derékszög. Csak a Thalesz-tétel névadójáról fogjuk tudni, hogy ő bizony Kisázsiában született. Hogy ő a tudomány atyja? Bocs, Európa.
És még egy gondolat azoknak, akik esetleg nem értik, mi közün van neünk ehhez. A magyar nyelvben (is) van a tizenkettőnek külön neve. Nem tudom van-e más jele annak, hogy esetleg tizenkettes számrendszerben számoltunk volna. De nem lennénk vele egyedül, a németben külön neve van a 11, 12-nek, az meg, hogy a franciák mit csinálnak a számokkal, minősíthetetlen.
Kivételesen így lesz irodalomjegyzék:
TVO (Ontario) - Ashley Okwuosa: What does an anti-racist math class look like?
The Wire (India) - Chandra Kant Raju: To Decolonise Maths, Stand up to Its False History and Bad Philosophy
The Conversation (Ausztrália, de akadémiai) - Karin Brodie: Yes, mathematics can be decolonised. Here’s how to begin
New Scientist (USA) - Michael Brooks: Why maths should move on from the ancient Greeks
Németdiszkont
Pár hete szombaton arra ébredtem, hogy 1, valaki vizel a nappaliban 2, valami spriccel a nappaliban. Jó van, na. Ébredés után nem vagyok fiók se, nemhogy még éles kés. A kettes tipp volt a jó, kilyukadt a radiátor - anyaghiba - és szökött belőle a víz. A probléma megoldásával nem untatnék senkit, elég legyen az, hogy délutánra már nem folyt a víz, felszisszentettem egy sört és arról kezdtünk beszélni az öcsémmel, akivel a lakáson osztozok, hogy mázlink volt. Azért volt szerencsénk, mert egyrészt van a közelben német diszkontlánchoz tartozó üzletből mindenféle, másrészt amikor elmegyünk vásárolni, és a középső soron akciós szerszám van, akkor van, hogy megvesszük. Mi az ötezer forint, ha az ember kap érte egy csinos imbuszkulcs készletet, ugye?
Tudom, mi a jó szerszám. A lidlialdis nem feltétlenül az. Ha szerelésből élnék, nem Workzone, meg Parkside eszközök lennének a ládámban, hanem Beta, és a láda is Beta lenne. Viszont egy-egy probléma elhárításához bőven elég az aldis szerszám. Most még kevesebb szégyenérzet lesz bennem, amikor beszerzek egy évente egyszer használt szerszámot. Mondjuk egy krovakészletet, arra rég vágyok.
Mai fiatalok
Itt az idő, hogy beszéljünk olyan platformokról, amelyeket az ún. mai fiatalok használnak. A Twitchet szokták így emlegetni, amin vagy videojátékozást vagy reggeli talkshowt vagy bármi mást sugároznak emberek valós időben, illetve a Tiktokot, ami nagyjából csak akkor kerül be a hírekbe, ha tinik valami marhaságot csinálnak. Ehhez képes, ha az ember a legismertebb mémek és tiktokos fiatalok viselt dolgait megéneklő cikkek fogyasztása helyet felnéz a platform(ok)ra, akkor a következőket találhatja:
Dantesz91 nem csak traktoros játékkal játszik, de amúgy is a mezőgazdaságban dolgozik. Szokott streamelni a traktor sofőrfülkéjéből és ezzel nincs egyedül.
Mert például Dora Szabolcs a YouTube-on szintén traktoros streamet csinál.
Andras Lincoln egy tök jó humorú magyar származású amerikai srác, aki jobb dolga nem lévén, megtanult magyarul és erről, illetve kulturális különbségekről csinál videókat.
Villany Péter villanyszerelő, az a fajta, aki rámutat a trógerségekre. És milyen jól teszi. Az első hullámban a copywriterből építőipari szakmunkásnak állt Rílmelós volt ilyen, csak ő máshonnan jött, máshová ment.
És ezek csak azok amiket így fejből tudok. Tanulság: ezek igazából mobile-first, azaz elsősorban mobilos felhasználóknak szánt, mobilos tartalomkészítésre tervezett, úgyis mint hozzáférhető platformok. Ami miatt mindenki megjelenik rajta, aki nem házistúdiót épít, kamerás és világítós csoportot hív házhoz satöbbi.
Erről jut eszembe, Laci, a haverom, aki sokkal jobb szakács, mint amennyire a számítástechnikához ért, megkeresett a múltkor, hogy ő csinálna főzős videót. Olyan recepteket akar bemutatni - mondta - amit mindenki ismer, elkészít, de egy kis trükkel jobb lehet a végeredmény. Laci nem mai tini, bár nálam például fiatalabb. Plusz tényleg nem asztali gépben, hanem mobileszközben gondolkodik, amikor valamit akar csinálni. Az első videó már kint van, pár sebből vérzik természetesen - például szétesik a képarány -, de működik. Megtanultam belőle hét perc alatt jobb oldalast sütni. Internetet - itt a tartalomról van szó - csinálni egyszerűbbé vált, mint eddig bármikor. Ezzel együtt jár, hogy kitűnni a mindenkinek a dolgai közül viszont nehezebb. Ezen az egyes platformok sem segítenek, algoritmusa válogatja, hogy mennyire tartalombarát.
Képek helyett
Nem egyszerűsít az ember életén, a betartja a copyrightot, de Ostyáni Janó, a legcsodálatosabb képszerkesztő belém verte, hogy képet nem lopunk. Ennek folyományaként nektek kell kattintgatni.
A Lamborghini Jalpa cikk is érdekes lehet, de nézzétek meg azt a középkonzolt a négyszögletes órákkal. Ez a hiányzó esztétika, amiről szoktam ríni. (R#)
Szekihan (akit vagy Shinya Omorinak hívnak vagy nem) egy japán illusztrátor, aki egészen világbajnok autókat rajzol, amik nem fotorealisztikusak, de igazinak tűnnek. Na ez a művészet.
Hacaidodelcielo orosz fotós portréjától, amit a Lomography oldalra töltött fel egyszerűen nem tudok szabadulni. Simán jó.
Jonathan Edwards és Mateusz Urbanowicz már volt korábban, de azóta is követem őket.
Errata
Jocó hívta fel a figyelmemet arra, hogy a pad, amin a hajléktalanverset találtuk amúgy fel van szerelve a létező legembertelenebb találmánnyal. Azzal a padot több részre osztó karfával, ami miatt nem lehet rajta feküdni. Az ilyen ellenséges építészeti megoldásokból van még pár. Közös jellemzőjük, hogy jóérzésű ember szégyent érez, amikor látja.
Én máshol
Jön, jön, jön jelleggel leadtam egy Magyar Narancs cikket, ami arról szól, hogy a Facebook és kapcsolt részeinek valós névhez és egy identitáshoz való ragaszkodása és az identitásokkal való játék (pl. otthon a vasárnapi asztalnál mindenki más, mint a kedvenc dühöngő fórumán vagy a sportoló haverjai között, és ez az egyszerű pálya, például szexuális identitásokról, kisebbségekről, fétisekről nem beszéltünk) nem nagyon passzol össze. Ha neadjisten mégis megcsinálnák a metaverzumot, akkor ott hagyni kell, hogy az ember reggel Ádám legyen, az újságíró, este Adamus, a varázsló, és ezekhez a szerepekhez egymáshoz rá nem látó körökre is van szükség.
A Forbes zöld különszámában lesz egy interjúm José Reyes-szel. Hogy ki az a Pompom, kérdezitek. Csaba küldött pár hete egy mínuszos hírt angolul, hogy egy amerikai atomerőmű startup eladott Romániának egy 12 blokkos erőművet. Ezek kicsi blokkok, darabonként 74 megawattot tudnak (egy paksi blokk 500-at), viszont emiatt remekül lehet sakkozni a számukkal, teljesítményükkel satöbbi. Kis guglizás után kiderült, hogy az amerikai nukleáris startupnál dolgozó ismerősöm történetesen ennél a cégnél van, megkérdeztem, hogy beszélhet-e a munkájáról. Ehelyett összehozott nekem egy interjút az alapító-főtudósukkal.
Futnak még olyan projektek, amikben szakértő vagyok. Adhatnék nekik kódneveket, de egyrészt nem hunyt mesterünk, Warren Ellis vagyok, másrészt úgyse fognak szembejönni.
Ennyi a hétre.
Ádám