Rakasz #240 - guadalupei szent hód
Sziasztok!
A kocsi meg van pakolva, hétfőn leautózok a térképről, amíg nem találok egy bölényt, aminek neki lehet dőlni és aludni egy hetet. Addig viszont van egy pár dolog, ami fennakadt a rostán. Rostának most a saját agyamon túl a Logseq nevű jegyzetelős program, külső agy, mindmap, a fene tudja mi ez szoftver szolgál.
Magyar és kínai
Legyen bármilyen tulajdonban, a Tiktok valami egészen nagyot csinált. Nem tudok még egy korábbi platformot, ahol megjelentek az agráriumban dolgozók, a hidegburkolók, és tették mindezt úgy, hogy értékes, jó tartalmat gyártottak. Ehhez szükség volt arra, hogy mobilos felület legyen, hogy egyszerű legyen rajta tartalmat készíteni, és hogy az algoritmus kiemelje a jó tartalmat. Gudaluepei Szent Munkás - a burkoló - nem csak a burkolók között jó, vagy Tomekagro, aki mezőgazdasági tiktoktot tol is önmagáért jó. (A magyar agrártiktok kiemelkedően erős, Tomeket tök találomra választottam, annyian vannak.)
Utoljára a blogoszféra burjánzásakor éreztem ezt, hogy bárki, akinek van billentyűzete és netje, írhat. A Tiktokhoz én középkorú ún. faszi vagyok, nem nekem kell ott tartalmat csinálni. De el kell ismerni, hogy egyfajta demokratizálódás játszódik le, miközben a régebbi közösségi platformok csendesen visszazárnak és visszhangkamra üzemmódban működnek.
Épített környezet
Csak felsorolás jelleggel van ide pár cikk. Az egyik, hogy megpróbálják visszapakolni a hódokat a brit bioszférába, mert a hódok egy csomórendkívül hasznos dolgot csinálnak a folyókon. Például élőhelyet más fajoknak. Ilyenről korábban már beszéltünk, hogy az európai bölény azért lenne hasznos, mert más fajok életét teszi egyszerűbbé vagy egyáltalán lehetségessé.
Aztán van egy vitacikk Oliver Wainwrighttól arról, hogy a berlini Humboldt Múzeum újraépítése siker volt-e. Ehhez meg kell jegyezi, hogy a múltra való emlékezéshez kell egy iránytű, egy térkép, hogy tudjuk, hogyan gondolkodunk a helyünkről és szerepünkről a világban. Értsd: nem lehet egyszerre károsnak tartani a gyarmatosítást és bemutatni gyarmatosítás korában összerabolt műkincseket.
Ed Conway írt egy atomjó szöveget a betonról a Twitteren. Nagyon sokat használunk belőle, nagyon sok CO2 kibocsátással rendelkezik a beton, ami ráadásul az építés utáni években is tart. A Hoover-gát a mai napig szikkad még, szóval nem állt rendesen össze a beton benne, de szép lassan történik. Őrülten régen ismerjük - a római Pantheon kupolára betonból készült és áll rendületlenül - és ma jobbat tudunk belőle készíteni - vasbeton! - mint régen. Őrülten érdekes. A 20. század nem csak a szilícium százada, hanem a betoné is.
Mint duplázó a csárdásba
Egy barátommal beszélgettünk zenéről, elég nagy utat jártunk be. Valamikor a végén dobta be, hogy a Leander Kills 3+2 feldolgozását hallottam-e? Persze nem, úgyhogy ellátott vele. Ez a Kicsiny falum című műdal megmetálosítva. Nekem fájóan hiányzik belőle egy duplázó, elbírná a dal, de így sem rossz. Nagyon érdekes a feszültség a metál alapok és a nótás dalszöveg között, meg persze az, hogy a világból kitaszítottság téma tulajdonképpen mindkét műfajhoz passzol.
Az ilyenek után persze rögtön az jut eszembe. Már hogy a Thy Catafalque Embersólyom feldolgozása, ami ugye tartalmaz bőven népi motívumokat, de csak egy Kiss Anna vers vagy egy Kaláka dal, meg még jobb. Például mert ők be merték rakni azt a duplázót, amit annyira vártam.
(Fotó: Jeff M for Short // CC-BY)
Gáspárral beszélgettem erről, aki egyrészt az enyémhez hasonló háttérrel rendelkezik, meg ezer éve barátom, hanem olyan fajta nyugaton él, ahová már nem jár komp Leningrádból. Ő dobta fel, hogy az lehet a húzódozásom oka. Mert hogy húzódoztam, hogy a magyarnóta használati helyszínei nekem nem passzolnak, nem én fogok deákferencet tűzni a vonóba. Szóval, hogy a nemzeti nótaminimum nincs meg. Vagy ugyanez kérdésként formázva: egy tábortűz körül ülünk, szalonnát sütünk, mi az, amit mindenki tud énekelni?
WTC még egyszer
Megint nem a forewer war politikájáról akarok beszélni, hanem egy újabb fotósról. Twitteren találtam a témát, de aztán rájöttem, hogy megírta a sajtó is, onnan vette elő a mikroblog közösség. Szóval a WTC - meg úgy általában a felhőkarcolók - a modernitás szimbólumai voltak nekem, a csúcstechnológiáé. Úgy, hogy a jelentős felhőkarcolók része nem az elmúlt évtizedekben épült, ráadásul nem is modernben vagyunk, hanem a posztmodernben vagy azután. Például ezért is rémesen anakronisztikus ötlet Budapesten felhőkarcolót építeni, csak ezért, mert nincs. Helló, MOL torony.
Az elképzelések és a valóság összehangolásának jó eszköze, ha megnézzük az épületeket belülről. Például Budapest remek organikus épülete, a Nagy Ervin tervezte Hattyúház kívülről remekül néz ki, belülről viszont azok a terei, amikben én jártam, nagyon a kilencvenes éveket idézik. Még tanulságosabb volt megnézni Konsztantin Petrov Észtországból Amerikába költözött villanyszerelő és nagyon jó szemű amatőr fotós képeit. Petrov a WTC-ben dolgozott az esti órákban, és ezt az épületet is fotózta akkor, amikor nem voltak emberek a térben. A torony tetején lévő étteremről készült képekről nem a modernitás, még csak nem is az Egyesült Államok ugrik be. Viszont érdekes szétnézni a terekben.
Petrov túlélte a 2001-es terrortámadást, egy évvel később halt meg egy motorbalesetben. A képeit a Flickr korábban elkészült, ám a világhírt elkerülő észt versenytársa, a Fotki őrzi.
Zene+
Ryan Reynolds és Will Ferrel megkésett nevezése a tiktokos - mondtam, hogy fontos vagy mondtam, hogy fontos?! - Grace Kelly challenge-re vagy egy másfél órán keresztül szólt a gépemen. És amúgy az eredeti dal, ami anno kimaradt nekem, az meg pláne remek. Ez a Mika koncert a minimum, amit meg kell hallgatni.
Korábban úgy hittük, hogy
A Guardian kihúzott egy jó nagy szakaszt az amerikai Guardian által készített Judith Butler interjúból. Körbe lehet táncolni érvekkel, hogy miért tehették ezt - megpróbálták - de valahogy csak a transzelleneseket a széljobbal összekötő szakasz tűnt el. Összességében nagyon kiábrándító a sztori. Már-már olyan, mintha a magát haladónak gondoló magyar sajtót olvasnám.
Vannak ironikus Elizabeth Holmes rajongók. Tudjátok ő a startup vezető, aki behazudta, hogy ujjbegyből vett vérrel mindent is ki tudnak mutatni. Aztán kiderült, hogy őrült nagy vetítés volt az egész.
A Föld geológiai naplójából, amit kőzetekben tartunk hiányzik egymilliárd év. Hogy mi történt? Van rá pár elmélet, de a jó válasz az, hogy momentán nem tudjuk.
Na mentem, mosom le az ablakot, azt' hétfőn meg sem állunk, amíg térerőt mutat a telefon. Legyetek jók, ha tudtok. (Zaz hangminta!)
Ádám