Rakasz #213 - autóval Brüsszelig
Sziasztok!
Automotív és gépes dolokat ígértem, elkezdem így, aztán a fene tudja hová érkezünk el a végére.
Kezdjük az érdekessel. Arra nincs garancia - ha az eredeti szerződés nem ír ki ilyet vagy nem sikerül újat kötni - hogy egy huszonegy éve eladott járműhöz lesz gyári pótalkatrész. Nagy mennyiségben gyártott járgánynál ilyenkor lehet bízni az utángyártókban és a bontóban, vagy marad a kendácsolás. Kínosabb, ha egy millió dolláros lopakodó bombázóhoz nincs alkatrész, mert kevés helyen bontanak kevés kilométeres, vidéki orvosfeleség által használt B-2 Spiritet.
B-2 Spirit és kísérő vadászok (Fotó: USAF / Kevin J. Gruenwald)
Nem segít, hogy a legfiatalabb Spirit 21 éves, a típust 1987-ben kezdték gyártani, ezért a legtöbb gép idősebb. Így eshetett meg az, hogy az amerikai légierő közzétette, hogy beszállítót keres, aki hajlandó visszafejteni, hogyan lehet a gép egy meg nem nevzett rendszeréhez hőcserélőt gyártani, majd pedig azt a megfáradt hőcserélők helyére szerelni. A nyertes pályázó kap két hőcserélőt, hogy legyen mit méricskélni, de nem eshet nekik vasfűrésszel, mert a projekt végén kéri vissza az állam.
A The Drive cikke rámutat, viszonylag kegyetlenül, arra, hogy ilyen programra akkor van szükség, ha vagy az eredeti tervek vagy az eredeti gépsor nem áll rendelkezésre. Esetleg mindkettő hiányzik.
(Amúgy ezek gyönyörű gépek, meg ritka okosak is. Ráadásul viszonylag kényelmesek, nem kell folyamatosan a székben ülni a pilótáknak. Lehet nasizni, van rendes leülős vécé. Az utóbbiról, sőt úgy általában a bombázó vécékről egyszer írok, a elég felületes kedvem lesz. Remek téma!)
Ez most nem a macskabusz
Mijazaki Hajao nagy kedvencem, remek animé fűződnek a nevéhez, nagy művész az öreg. Amit viszont nem tudtam róla, hogy mit hajt a mindennapokban. A művész perszonája és a kocsija ugye nem mindig függ össze, a fene gondolná a Mr. Beant alakító Rowan Atkinsonról, hogy sportautó bolond. Mijazaki a skála másik végén helyezkedik el. Valamikor a hatvanas években vett magának egy Citroen 2CV-t - lásd még Kacsa - és hajtotta, amíg tartott, aztán vett még egyet. Most egy 1990-es gyártású Kacsája van, egyike az utolsó daraboknak, mert a kocsi gyártását 1990-ben leállították. Nem mintha, nem engedhetné meg magának, hogy csillivillire restaurálják a gépet minden páros hét végén.
2CV Japán utcáin, ez nem Mijazaki autója (Fotó: Mic // CC-BY))
És hogy miért teszi? Az NHK 2014-es dokumentumfilmjében - a videó felirattal elérhető, de még nem volt rá időm - beszél erről is: egynek érzti magát a természettel. Mármint: nyáron melege van benne, télen meg fázik.
Ezek után meg se kell lepődni, hogy Mijazaki tettestársa Takahata Isao is egy kei car méretű apró európai kocsit hajtott kezdetekben. Valami kis Fiatot. Nem tudom, ő megtartotta-e a magáét.
Hajózás akármin is
Volt az Építészfórumon egy cikk Galina Balasováról, akinek eddig a nevét sem halottam, pedig nagy tervező volt az orosz űrprogramban. Építészként került be, mert az űrhajósok által lakott tereket a mérnökök nem voltak képesek élhetőre tervezni.
Nem lehet azzal megvádolni, hogy komoly hitem lenne a cégekben. Ha valahol nem kell környezetvédelmi, munkajogi satöbbi szabályokat betartani, ott nem fogják ezt megtenni. Mit ad isten, a Verge cikke a nemzetközi vizeken üzemelő halászhajókról is ezt mutatja be. Viszont mivel ezek a cégek különböző országokban üzemelnek, ezért van lehetőség és akarat is a tengereken történő dolgok követésére. A sztori lényege a videóban van, lesz szó túlhalászatról, rabszolgaságról és műholdas követésről. Az utóbbinak van persze egy pénzzé tehető megfigyelési információ része is. Erről a videó nem szól.
Ez akkor is nagy jószág, ha a dobozok üresek (Fotó: kees torn // CC-BY-SA)
Van, hogy bonyolult dolgokat egyszerű dolgokká lehet tenni, ilyen most éppen a nemzetközi kereskedelem egy szelete. Ha a nyugati világ többet importál Kínából, mint amennyit Kína importál nyugatról, akkor mi történik? Azok írják be a piros pontot, akik szerint üres konténereket szállítunk vissza szakmányban Kínába. Az már a sztori bonyolult része, hogy a kereskedelmi egyenleg elborulása okoz késéseket is, amitől az egész gépezet lassabb lesz a végén. Vannak még tényezők a sztoriban: az ipar leállítása a vírus miatt, a kereskedelmi háború ez-az. Az egész eredője, hogy a piac láthatatlan keze momentán lapátolja a szenet a kazánba a hajón, ami levegőt szállít konténerbe zárva.
Csökkenő mennyiségű mell
Szinte biztos, hogy erről már írtam valahol, de itt nem. Tudjátok mi az érdekes Weöres Psychéjének európás kiadásában? Hogy attól függően, milyen kiadásod van, változik a dekoltázs mérete. És ez nem a kacsintós pénztárca vagy a vetkőzős toll esete.
Lehet, hogy így fért ki, de vannak más elméletek is (Fotó: moly.hu)
Az egész onnan indult bennem, hogy a héten meghalt Gyulai Líviusz. Ha lesz majd egy érdekes, sztorizós nekrológ, az belinkelem. Amit a sajtó ilyenkor írni szokott, arra ott a Wikipédia. Gyulai karrierje, tudtam megy az egyik wikis jellegű cikkből az illusztrált Psychével indult el. Ebből van egy 1972-es, keményborítós Magvető kiadás, több képpel, és aztán van egy olcsóbb, puhaborítós kiadvány, ami tán 1977-ben jelent meg. Az utóbbiban tán az illusztráció is kevesebb - nem rémlik, és a miskolci polcomon van a kötet - de az egészen biztos, hogy más a borítógrafika.
Errata
Valótlanul állítottam, hogy Kavafisz versében nincsenek sortörések. Előnézetben még jó volt a tördelés, ezért nem küldtem tesztlevelet, az élesben kiküldöttben meg széttört. Nincs a történetben hülye csak én. Jól tördelve így néz ki a vers.
Konsztantinosz P. Kavafisz (1863-1933): Ithaka
Ha majd elindulsz Ithaka felé,
válaszd hozzá a leghosszabb utat,
mely csupa kaland és felfedezés.
A Küklopszoktól és Laisztrügónóktól,
s a haragvó Poszeidontól ne félj.
Nem kell magad védened ellenük,
ha gondolatod tiszta és egyetlen
izgalom fűti tested s lelkedet.
A Laisztrügónokkal, Küklopszokkal, a bősz
Poszeidónnal sosem találkozol,
hacsak lelkedben nem hordozod őket,
hacsak lelked nem áll velük utadba.Válaszd hozzá a leghosszabb utat.
Legyen minél több nyári hajnalod,
mikor – mily hálás örömmel! – először
szállhatsz ki sose-látott kikötőkben.
Állj meg a föníciai pultok előtt,
válogass a jó portékák között,
ébent, gyöngyházat, borostyánt, korallt,
és mindennemű édes illatot,
minél többet az édes illatokból.Járj be minél több egyiptomi várost,
s tanulj tudósaiktól szüntelen.
Csak minden gondolatod Ithaka legyen;
végső célod, hogy egyszer oda juss,
de ne siess az úttal semmiképp.
Inkább legyen hosszú, minél hosszabb az út,
hogy évekkel rakva szállj ki a szigeten,
az út aratásával gazdagon,
s ne várd, hogy Ithaka majd gazdagon fogad.
Neki köszönöd a szép utazást,
mit nélküle sosem tehettél volna meg,
hát mi mást várhatnál még Ithakától?Nem csaphat be Ithaka, ha szegény is;
a szerzett tudásból s tapasztalatból
máris megtudhattad, mit jelent Ithaka.(Fordította: Somlyó György)
A folytatás is hajós. Túlzottan lesajnáltam a védett cirkálókat, mint az SMS Kaiserin Elisabeth. Amikor építették őket, akkor még jó technológiának számítottak. A világháborúra, amikor is az Elisabethet elsüllyesztette a legénysége a Csingtaói-öbölben, nehogy a japánok kezére kerüljön, akkorra meghaladott technológiává vált.
És ha már így belementünk, akkor az SMS Kaiserin Elisabethen tett világkörüli utat az I. világháború későbbi oka, Ferenc Ferdinánd főherceg 1982 és 1983 között. Ahogy tudom, az erről írt könyve nem jelent meg magyarul. Szemben Rudolf trónörökös keleti (érts: Egyiptom és a Közel-Kelet, ami akkor az Oszmán Birodalom szélét jelentette) útjáról szóló beszámoló viszont elérhető.
Del Medico Imre-emlékdíj
Zina írt még a beszéddel teremteni témához, egy csomó érdekességet. Összefoglalom rövidbe, innentől ami jó benne az ő, ami félre van magyarázva, az én voltam.
Az előző Rakasz kapcsán akartam írni, volt a rész a névadás hatalmáról az abrakadabra kapcsán. És mit ad isten, amikor ezt a Rakaszt olvastam, előtte épp a Koránt forgattam, mert rájöttem, hogy milyen kínos, hogy se a Bibliát, se a Koránt nem ismerem rendesen, és épp a Korán van nálam, azt vettem le a polcról. Izgalmas, hogy abban Ádám névadási képessége az isteni mindentudás bizonyítéka és egyben a hatalom jelképe is.
Nem tudom nem megjegyezni, hogy az arab kultúrában az írásnak mekkora kultusza van. Annak ellenére, hogy a Korán elbeszélt dolog volt a kezdetekben, ahogy minden más tudás is. A mecsetekben tartották a "tudományos tanórákat", ahol fejből tolták a tudósok a tudást, a diákok meg a kis szőnyegeiken ültek. Szóval az írás. Az egyik kedvencem, hogy a sors szó szerint úgy van arabul, hogy "megírt dolog". A szó egyébként rá a maktúb (مكتوب). Az arab ábécé minden jelének története van, de nem egy, hanem sok. Attól függően, hogy istentől eredőnek tekintik-e az írást vagy sem. De például külön sztori tárgyalja, hogy miért lehetséges az, hogy nem az ábécé első betűjével kezdődik a Korán.
Az első betű az Alef (ا), Á-nak kell ejteni, a Korán meg B-vel kezdődik, biszmillah. Röviden az a sztori, hogy az Alef, ami írásban gyakorlatilag egy függőleges vonal, olyat tesz, amit isten nem parancsolt neki: egyenesen áll. A B (ب) pedig, ami egy kis pöcök alul egy pöttyel, meghajol alázata jeléül.
További ti küldtétek
Gyuri hívta fel a figyelmemet, hogy a kis kockányi anyagok témában van ám művészet is. A MOMA ajándékboltjában lehet kapni a John Bennet és Gustavo Bonevardi által tervezett kockasort, ami leginkább építészek asztali játéka. Szégyen, nem szégyen, egy jó múzeumi boltban legalább annyi időt tudok eltölteni, mint egy kiállításon. Becsületemre legyen mondva az IWM-ből nem vettem selyem pilótatérképet (ennek a replikáját), és Lewis-i sakkfigurám is csak azért van, mert kaptam ajándékba. (Kösz, Tepertő, kösz Gyuri!)
Csaba pedig küldött egy videót, amiben fémkockákat nyomnak szét. Ez a hidraulikus prés YouTube csatornán van, ami meglepően érdekes ahhoz képest, hogy a videók teljes történetét elmondtam most fent.
Végül egy kis brüsszelezés
Ugyan van közös európai adatvédelmi szabályozás, az értelmezésében és a végrehajtatására való hajlandóságban vannak eltérések. Értsd: az ír adatvédelmi hatóság - jobb szó híján - baszik bele az egészbe. Miért teszi ezt? Mert náluk működik az összes nagy techcég európai leányvállalata, akiket kedvező adózási lehetőségekkel csábítottak oda. Nehéz egy szabályozónak olyat cselekedni, ami ellen ezer pénzügyi érv szól. Na ők nem is nagyon próbálják.
Ezzel viszont Írország egy akkora lyuk az európai adatvédelmi szabályozáson, hogy azon Ifával is keresztül lehet hajtani. Aki szereti a legyszerűsítő narratívákat, az nyugodtan gondoljon úgy rájuk, ahogy Magyarországra gondol EU-s sajtó és/vagy szólásszabadsági esetleg egyenlő bánásmódhoz fűződő ügyekben. (És van még pár ilyen.) Az ügynek az az aktualitása, hogy az ír adatvédelmi biztos épp hisztizik, hogy nem jelenhet meg úgy az Európai Parlament előtt, hogy ne lennének ott a kritikusai is, akik még tán kérdeznének is. Például Max Schrems, aki egészen hatékonyan szivat techcégeket és Írországot, amikor nem tartják be a rájuk vonatkozó szabályokat.
Én máshol
Jön-jön-jön van egyelőre. A Forbes-ban lesz informatikatörténeti cikkem az M-3-ról, ami az egyik első magyar számítógép volt és nem szokás ismerni. Lassan megy nyomdába a Karotta interjúm a Kreatívban. Leadtam egy Magyar Narancs cikket, amihez Szabados Leventével beszélgettem a mesterséges intelligenciáról. Ez utóbbinál felmerül a kérdés, hogy mit kezdek a beszélgetésnek annak a felével, ami nem került bele a cikkbe. Még lehet, találkoztok vele.
Ennyi a hétre! Vigyázzatok magatokra!
Ádám