Pokoli parkolók, felejtős főépítész, Hollósy hűlt helye, rentábilis roller és libalakoma

"Az nem lehet a megoldás, hogy ha hiányzik ezer parkoló, akkor építünk ezer parkolót."

Drága Olvasó!

Visszaevett a fene Németországból, ahol - bár dolgozni mentem oda - tök jó tapasztalatokat szereztem (például) a közlekedéssel kapcsolatban is. Amíg a kollégáim mindenféle templomokat és szobrokat fotóztak, addig én táblákért, bicajokért, kerékpársávokért és -utakért, metróért, buszért és villamosért, meg csökkentett forgalmú övezetekért lelkesedtem, nem mondom, hogy rosszalló, de legalábbis meglepett pillantásaiktól kísérve. De erről kicsit később kicsit részletesebben, előbb a fenti idézettel kapcsolatban mondanék valamit.

A fentieket Szunyogh László, Miskolc főépítésze mondta egy idén januárban megjelent interjúban. Sőt, nem csak ezt mondta, mondott olyanokat is, hogy

"[n]em tehetjük meg, hogy kiírtjuk a teljes növényzetet azért, hogy legyen hová pakolni az autókat."

Ezt visszanézni azért vicces, mert azóta a teljesség igénye nélkül

• "minimális cserjemetszéssel" térköveztek ki tizenhárom parkolóhelyet az Avason,

• a Domusnál 49 új parkolót gyalultak bele a tájba,

• "lakossági igény miatt" a Géza utcán tizenegy új parkolót vágtak ki a zöldfelületből,

• amit Szemöldök képviselő szerint újabbak fognak követni a Rácz Ádámon és a Gyula utca környékén.

Nem tudom hány "parkoló hiányzik", de eddig "építettek hetvenhárom parkolót", nem egyet egyébként a "teljes növényzet kiirtásával". Szóval Szunyogh főépítész konkrétan elmehet a bús-bánatos fenébe (nem ezt akartam írni, amúgy), hiszen amíg ő immáron kilenc hónapja kotlik (ha egyáltalán) a "komplex megoldáson", addig ezek a semmirekellők telibeaszfaltozzák a választókerületüket. Különösen a díjbirkózó, aki dízelüzemű dzsinnként rögvest ott terem és aszfaltoz, meg forgalmi irányt barmol szét, akárhányszor egy autóvezető elfingja magát bánatában a Győri kapuban.

Mindeközben arról persze a kutya nem hajlandó beszélni, hogy nem parkolóból van kevés, hanem autóból van sok. Gondolom azért, mert ez nem rezonál kellően jól a választóknál — és akkor a kérdés az, hogy nem azért választjuk-e meg ezeket az embereket, hogy nálunk, korlátolt barmoknál egy kicsit kevésbé legyenek korlátoltak és barmok, ha már mi nem vagyunk hajlandók foglalkozni a jövőnkkel és a város jövőjével, akkor legalább ők emlékeztessenek bennünket, ahelyett, hogy ész nélkül asszisztálnak a korlátolt baromságainkhoz. Ebből (is) látszik, hogy a közösség előremutató szolgálata mindig csak második lehet a szavazatszerzés után.

Duma, duma, duma

A főépítész úr egyébként elég nagy gyakorlattal kezd bírni abban, hogy - úgymond - segget csináljon a saját, vagy a város szájából. Augusztusban turnézta körbe a sajtót a hír, hogy az Y-szörnyeteg lábánál legálfal (szaknyelven úgy látszik: "graffitis alkotópark") létesül. Megjelent a BOON-on, a 24-en, a Magyar Építőkön, de még a Mandiner is lehozta — ehhez képest egy szűk hónappal később Szunyogh kiállt, hogy hát ő beszélt 15-20 emberrel és ezért most vissza az egész. Vagy mondhatnám azt az esetet is, hogy ugye amíg Szemöldök úr kibetonozza a Győri kaput, addig Szunyogh megfeszülve figyelő fejjel éppen a "zöldterületeink jövőjét vitatja meg" a polgármesteri hivatalban.

Ha esetleg valaki abban reménykedett volna, hogy Rostás fősámán távozásával értő kezekbe kerülnek végre a dolgaink... hát, érted.

Dumából nyilván nincs hiány máshol sem. Az elmúlt hetek egyik legsírnivalóbban komikus eseménye volt, hogy Bartha képviselő vitára hívta Hollósy képviselőt, hogy összecsapjanak az MVK oszladozó teteme felett a város közösségi közlekedésének helyzetéről — utóbbi nyilván nem ment el, így előbbi kénytelen volt valamiféle one man showt letolni a szavain csüngő Bájer Máténak. Ahelyett, hogy megnéznéd az egész cirkuszt, elég az is, ha megnézed a vonatkozó cikk nyitóképét, amelyen Bartha és Bájer jelentőségteljesen bámulják Hollósy hűlt helyét.

Nem is tudom, hogy így volt-e szánalmasabb ez az egész, vagy akkor lett volna nevetségesebb, ha a vita végül megvalósul a két távolról-sem-közlekedési-szakértő között. Így tudniillik csak az egyik oldal odamutogatós hülyeségét kellett végighallgatni ahelyett, hogy belekerültünk volna az egész végtelen ciklusba, miszerint

• READY

• 10 PRINT "nem járnak a buszok"

• 20 PRINT "mert nem fizettétek ki az MVK-t"

• 30 PRINT "de még úgy is jártak a buszok"

• 40 PRINT "mert a kormány elvont mindent"

• 50 PRINT "ne fogd a kormányra, ti tettétek tönkre"

• 60 PRINT "ennyire futja"

• 70 PRINT "és akkor rollerezzenek a kismamák?"

• 80 PRINT "demagóg pöcs"

• 90 GOTO 10

• RUN

Legalábbis valahogy így képzeltem volna. Szórakoztató, de azon a fura módon, mint amikor kigyullad a bohócok autója a cirkuszban.

Ja, a kismamák rollerezése nem az én hülyeségem, hanem tényleg valahonnan innen indult az egész őrület. Hollósy és Bajusz tudniillik (már megint) kiállt sajtót tájékoztatni a Villanyhoz, mondván, hogy a

"miskolci tömegközlekedésben bekövetkezett az, amit senki nem mert gondolni. Járatsűrítések helyett elektromos rollerekkel és biciklikkel akarják javítani a káoszos tömegközlekedést Miskolcon"

amiről persze szó sem volt soha sehol, pláne nem biciklikről. Hollósy ezt abból szűrte le valami módon, hogy a közgyűlési határozatban benne van valami olyasmi, hogy "a városi közlekedés alternatívája", amit épelméjű ember nyilván képes a helyén kezelni, de Hollósy valamiért nem (hadd ne én vonjam le a következtetést).

"Egyáltalán nem életszerű az, hogy idős, beteg emberek így közlekednének, így mennének az orvosi rendelőbe vagy a gyógyszertárba, vagy családanyák az óvodába és a bölcsődébe"

— adta meg a kegyelemdöfést ez a jóember. Miközben ugye nem az a helyzet, hogy "senki nem mert rá gondolni", inkább az, hogy "senki nem volt olyan hülye, hogy erre gondoljon". Nyilván a politikai előnykovácsolás okán mindenki rögtön félretette a józan ész látszatát is, szóval a sztori országosan is megfutott, lásd Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Vasárnap.

Nyilván erre a baromságra volt válasz Bartha vitafelhívása, ahogy Pál polgármester facebookos kifakadása is, amelyben ugyan nem jelölte meg az agymenés kiváltó okát, de lehet azért következtetni. "Ország-világ", ugye, nem mintha a világot egyébként egy fikarcnyit is érdekelné a roller, Hollósy, vagy akár a miskolci közösségi közlekedés nyomora.

Apropó roller

Szóval tehát voltam Nürnbergben és volt alkalmam (sőt: szerencsém) kipróbálni az ottani rollermegosztó-szolgáltatást. Pontosabban a három általam látott egyikét, mert hogy van Lime, TIER és Bolt is. Én a TIER-rel mentem egy gyorsat. Saccperkábé egy szűk két kilométeres utat tettem meg vele és ez nagyjából 2 eurómba került, meg az apró. a számlámról úgy 900 forintot vontak le. Az utazás a Bayreuther Straße - Bundesstraße vonalon zajlott (sőt: került foganatosításra), távban és jellegben körül-belül az volt, mintha Miskolcon mondjuk a Petőfi tértől elrollereznék (elrolleroznék?) a Szentpéteri kapuban található Stop Shopig.

Csakhogy — és ez a "csakhogy" akkor jött, amikor belegondoltam, hogy hamarosan ez a táv és jelleg itthon is lerollerezhetővé válik.

A nürnbergi 2 euró és 20 cent úgy jött ki, hogy egy euró maga a rollerbérlés ("unlock"), erre jön még minden perc használat után 20 eurócent, azaz az utam nagyjából hat percet vett igénybe. Mi történt ez alatt a hat perc alatt? Nos, ráálltam a rollerre és 20 kilométeres óránkénti sebességgel (ennyit engedett a TIER, merthogy kezdő vagyok, aki szó szerint akkor telepítette az applikációt a telefonjára), zöldhullámon végighajtottam a gerincút mentén kialakított kerékpársávon az úti célomig.

Magyarországon a TIER árai jelenleg: 275 forint kölcsönzési díj ("unlock") és 59 forintos percenkénti díj. Egy hat perces út tehát 629 forintomba fájna Magyarországon, szemben a nagyjából 900 forintos német díjjal. Ez nagyon pozitív, de most jön a csavar.

Vegyük az egyszerűség kedvéért tényleg azt, hogy el akarok jutni a Petőfi tértől a Stop Shopba. Felveszem a rollert a Petőfi téren, majd... nagyjából egy percet várakozok az Arany János tér csücskében, hogy átkelhessek a Huszonhatoson. Ezek után végighajtok a Bulcsu utcán a Huba utcáig, majd a Huba utcán vissza a Huszonhatosig, ezután annak mentén a Blaskovicsig a gyalog- és kerékpárúton, ahol is várok egy percet, hogy átkelhessek a Blaskovicson, majd várok újabb egy percet, hogy átkelhessek a Huszonhatoson, amelynek túloldalán a gyalog- és kerékpárúton, megküzdve a kórházzal szembeni buszmegállóban várakozó emberekkel elgurulok a Stop Shopig, ahol már csak egyszer kell átkelni a négysávoson, hogy elérjem a célt. Ez az egész hercehurca a szükségtelen kerülőkkel és a folyamatos várakozásokkal az átkelőhelyeken alsó hangon tizenkét percet jelent (és akkor még szerintem gáláns is vagyok). Ha viszont így számolok, akkor ez a táv már 983 költséget jelent, pusztán a körülmények miatt.

Indokolatlan kép Nürnbergből, de csupa olyan dolog van rajta, amit szeretek: kerékpárok, fák, közteret használó emberek.

Még egy dolgot hozzá kell tennem, éspedig a dolog versenyképességével kapcsolatban. Két eurót és húsz centet fizettem két kilométernyi rollerezésért Nürnbergben, Miskolcon ugyanezért a fentiek alapján 600-1000 forintot fizetnék. Nürnbergben egy vonaljegy 3 euró és 40 cent. Miskolcon 350 forint. Magyarul odakint a roller 12 perc használatig gazdaságosabb, mint a busz, villamos vagy metró. Miskolcon ez egy (igen, egyetlen) perc.

És persze azt is tudom, hogy a roller ott lesz (lenne?) igazán hasznos, ahová a busz- és villamosvonalak már nem érnek el (az úgynevezett "last mile"), de ilyen helyekre egyrészt a kerékpáros infrastruktúra (amire ugye építeni akarják a közösségi rollert) is csak elvétve jut el, másrészt pedig kétlem, hogy a berekaljai Vasverő utca, vagy a görömbölyi Kárpitos utca például be lesz vonva a hálózatba. Vagy hogy a kertvárosokban általában le tudod majd tenni a házad előtt a járművet anélkül, hogy büntetést kellene fizetned, mert vörös zónában parkoltál.

Meglátjuk.

Más linkek kazalban

Október 31-ig lehet szavazni a részvételi költségvetés felhasználására. A Kerékpáros Miskolc Egyesület összeszedte a (nem csak kerékpáros) közlekedést és például a zöld várost érintő javaslatokat. Szavazni pedig itt lehet egészen október 31-ig.

Valószínűleg (ha a Közúton múlik, biztosan) fel fogják tépni a megye legfaszántosabb zebráját Sajóörösön. Kár lesz érte. Ki mondta (a Közúton kívül), hogy egy város nem lehet egyszerre biztonságos és szórakoztató?

A BOON körbejárta egy "pazar lakoma" történetét: egy "olvasójuk" küldött egy étlapot egy rendezvényről, a papír alján pedig egy városi arculatra emlékeztető motívum látszik és amin olyan felháborító fogások vannak, mint a "padlizsánkémes tapas", a "töltött káposzta" vagy a "gyümölcstál". A BOON nyilván rárepült a témára, hogy mi volt ez ki csinálta. Kiderült később, hogy a Holding csinált jubileumi vacsorát, amin a Fidesz persze rohadtul felháborodott (úgynevezett "kacsacombos költekezés"), amin persze a Holding-vezérigazgató háborodott fel nyílt levélben. Előbbi azért, mert a vÁrOs kÖlTeKeZiK, utóbbi pedig mert a fIdEsZ sAjNáLjA aZ eNbErEkTőL. Az egész egy vihar a biliben, de mint nagyon kedves barátomnak kifejtettem, lehetett volna annyi eszük, hogy tudják, hogy ez politikailag támadási felület, pláne azokban az időkben, amikor egy csomó ember aközött kényszerül majd választani, hogy megfagyjon, vagy éhen vesszen (nyilván sarkítva, de érted). Kibírták volna a holdingosok, ha otthon kell vacsorázniuk aznap is, na.

Ritkán van az, hogy a BOON egy DK-s politikust babusgat, de most pont ez történt: a KESMA már-már megsajnáltatta velünk Mokrait, akinek Pál polgármester nem ad pénzt a Búza téri aluljáró felújítására. Tény, hogy ráférne. A város segglyuka ugyan még mindig az Újgyőri főtér, de a Búza tér erősen versenyben van. Vallomás: ha rajtam múlna, az aluljáró helyett felszíni átkelőhelyek lennének. Idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak érdekében mindenképp.

Úgy tűnik Klára alpolgármester minden hétfőn bejelentkezik az autójából munkába menet és "mondja a magáét" a Facebookon (például itt). Témától és politikai üzenettől vagy oldaltól függetlenül mondom, hogy szeretném, ha ez a városvezetés minden tagja számára sztenderddé válna. Mivel mi választottuk és mi fizetjük őket és elméletileg a mi nevünkben járnak el, szerintem megérdemeljük, hogy tudjuk, mit csinálnak, mi van épp az asztalukon.

Kedves barátom szerint pedig egy idealista hülye vagyok.

A legközelebbig,

Ádám