Drága Olvasó!
Mit ne mondjak, ez a levél elég nehezen akart megszületni. Tucatnyi draft van mögötte, minden iterációval kicsit kevesebb lett benne a káromkodás, de úgy látszik, ez egy ilyen hét. Bőven volt min háborogni.
Kezdjük mondjuk a lájtosabbal, az általános iskolás nyelvtannal.
A fenti képernyőkép 12-én, péntek reggel készült, a cikk dátuma 11-e, szóval amikor én láttam, akkor már egy napja kint volt ez, így, Magyarország negyedik legnagyobb városának hivatalos honlapján. Sőt, 13-án, szombaton is pont így szerepel. Itt a link, néha nézzetek rá helyettem is, hogy vajon kiszúrja és javítja-e valaki és ha igen, akkor mikor.
Emberünk ráadásul egy egyszerű copy-paste műveletben bukott orra, a cikk ugyanis előző nap jelent meg a Minapon — helyesen írt címmel.
Egy kedves barátom azt mondta, ő az ilyeneket pont elengedi és nem húzza fel magát rajtuk — ami, könnyen lehet, a helyes magatartás. Az én bajom meg az, hogy nem tudom ilyen könnyen elengedni az ilyesmit, hiszen az ország negyedik lásd mint fent és egész egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy nincs ott egy ember, akinek az a feladata (legalább részben), hogy ezeket az ordas dolgokat kiszúrja és ne engedje ki, vagy - és ez még rosszabb - már annyira gáz az emberanyag, hogy szó szerint bárkinek klaviatúrát adnak a kezébe. Ez tudniillik nem typo, vagy valami nevetséges kis hülyeség, mint amikor az autocorrect “arab IFÁ-ra” javítja az “arabicát”, ez egészen konkrétan az, amit az általános iskolai magyartanárod kétszer húzott alá, pirossal.
És persze az a tudat sem nyugtat meg, hogy ha ebbe a pozícióba nem sikerült beültetni egy olyan embert, aki legalább emelt magyart végzett a gimiben, akkor mi lehet a helyzet más szinteken?
Oké, tegyük még azt is hozzá, hogy a cikk is meglehetősen sekély — van valamink, amivel nyertünk valamit, közösséget építünk, meg felszedjük a szemetet a szegregátumaink közül legalább kettőben. Ténylegesen jobb, mint amit eddig csináltunk, mármint hogy dózerrel legyaktuk a szegregált telepeket a picsába, de azért ennél úgy többre is kíváncsi lenne az ember. Biztos azért lett rövid, mert az alany vezetett és valamiért ezt nagyon sürgősen le kellett hozni.
Volt az a hír, hogy pártunk és kormányunk az ő bölcsességében a munkáltatók kezébe adta a döntést, hogy kívánnak-e oltatlan munkavállalókat foglalkoztatni (felelősség hárításából csillagos ötös). Érthető okokból a munkáltatók nagy részének eleinte fogalma sem volt róla, hogy hogyan kezelje a reá ruházott hatalmat, szóval egy csomóan kivártak, vagy ahogyan a hírekből olvashattuk “elemeztek”, meg “mérlegelték a lehetőséget”.
Köztük amúgy Miskolc városa is, mint munkáltató.
Aztán jött az, hogy
[a] romló országos járványhelyzet miatt Veres Pál, Miskolc polgármestere elrendelte, hogy mérjék fel a miskolci önkormányzat, a városi cégek, illetve a városi intézmények dolgozóinak körében, hogy mennyien és hány oltást kaptak eddig […]
végül pedig az, hogy
ezekben az intézményekben és vállalatoknál a munkavállalók átoltottsága magasabb az országos átlagnál, éppen ezért a polgármester egyelőre nem rendeli el az 599/2021.(X.28.) Korm. rendeletben felsorolt önkormányzati fenntartásban működő intézményeknél foglalkoztatottak kötelező oltását.
Oké. A döntést nem kérdőjelezem meg, a polgié a döntés, a polgié a felelősség, ő fog együtt élni vele, tisztában vagyok vele, hogy egyik döntés (tudniillik, hogy elrendeli vagy nem rendeli el) sem szükségképpen “jó” vagy “rossz”, sem politikailag, sem erkölcsileg, sem semmilyen egyéb szempontból. Döntött, oszt’ jól van.
Ugyanakkor.
Az országos átlagra hivatkozás egy olyan fegyver, ami bármikor félrehordhat, sőt, a pofádba is robbanhat, ahogy teszi is ezt most szerintem. De lépjünk egy kicsit vissza és hadd lamentáljak el egy kicsit az “elrendelt felmérésen”.
Legutoljára amikor néztem, a munkáltatónak az ég világon semmi köze nem volt a munkavállalók egészségügyi adataihoz vagy állapotához, olyannyira, hogy az ilyesmikre még az állásinterjúkon sem kérdezünk rá, amikor adott embert még nem is foglalkoztatjuk. Pláne nem kérdezünk rá direktben akkor, amikor már foglalkoztatjuk — egyetlen kivétellel, a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésekor, vagyis hogy megtudjuk, hogy az adott alkalmazott egészségi állapotát tekintve alkalmas-e az adott munkakör ellátására.
Szóval nincs olyan, hogy “Józsi, be vagy oltva?”. Lehetséges ilyen, de ebben az esetben rossz a sorrend. A munkáltató rákérdezhet Józsinál, hogy Józsi be van-e oltva… amennyiben a munkáltató korábban előírta Józsi számára a kötelező oltást, mint olyan dolgot, amely szükséges a munkakör ellátásához. Szóval a felmérés kétféleképp történhet.
Miskolc előírja az általa foglalkoztatottak számára a kötelező védőoltást, majd utána felméri a szervezetben, hogy hányan vannak oltva.
Miskolc önkéntes alapon, anonim módon és önbevallásra hagyatkozva felméri, hogy hány munkavállalója van oltva.
Az első eset tiszta sor — csakhogy nem ez történt. A második eset viszont problémás, lebonyolítása tekintetében éppannyira, mint a megbízhatóságát illetően. Tudniillik az önkéntes alap azt jelenti, hogy a munkavállaló egyszerűen dönthet úgy, hogy nem válaszol, az anonim lebonyolítás azt jelenti, hogy a munkáltató nem szerezhet tudomást arról, hogy ki válaszolt és mit válaszolt, illetve ki nem válaszolt, az önbevallás pedig azt jelenti, hogy a munkavállaló nem fogja tudni visszaellenőrizni, hogy az illető igazat mondott-e.
Na most, ilyen “felmérésre” (mert tegyük fel, hogy így történt és nem volt “Józsi, be vagy oltva?”) alapozni bármit is, hát, az elég sovány. Főleg, hogy eleinte pontos számokat sem mondtak, aztán az Északhírnök lelevelezte a “Városházi Sajtóval”, hogy a polgármesteri hivatalban “közel 76 százalékos”, a MESZEGYI-nél “közel 70 százalékos”, a MIOVI-nál pedig “70 százalék fölötti” az átoltottsági arány. Ami nem éppen egzakt, ráadásul nem is teljes, mert oké, ez így három intézmény, de vajon mi van a többivel, meg a cégekkel, például a Holdinggal és a tagvállalatokkal. Például.
Mindegy, fogadjuk el, ezek a számok, Veres meg döntötte amazt.
De akkor legyen az, hogy mi a pék fa…lapátja a helyzet azokkal a dolgokkal, amiket szintén tudunk “az országos átoltottsághoz” viszonyítani és amelyekre a polginak szintén direkt ráhatása van. A kormányzati propaganda tájékozató-oldal szerint az országos átoltottság 68,1%. Borsod? Az egyik legalacsonyabb átoltottságú megye a maga 61,7%-ával.
Elég sápadtak vagyunk… (Forrás)
Szóval tekintettel a tényre, hogy a megye (és minden bizonnyal a város) átoltottsága “alacsonyabb az országos átlagnál”, tulajdonképpen csak azt szeretném tudni, hogy a polgi meg a “válságstáb” (vagy mi) miért lapít, mint szar a fűben, ahelyett, hogy.. ó, nem is tudom…
végre kötelezővé tennék a maszkviseletet az ügyet intéző állampolgárok részére is a városi hivatalokban,
esetleg a város közterületein is,
vagy ne adja az ég végre betiltanák a tömegrendezvényeket, lásd még ócskapiac a belvárosban (aki szörnyülködni akar, annak itt a galéria).
Mert az a helyzet, hogy most kb. azért kötelező Miskolcon maszkot viselni a közösségi közlekedésen, mert Viktorék azt mondták, a város hivatalaiban pedig csak az ügyintézők részére kötelező a maszkviselés. A kormányablakokban is elrendelték.
Én rohadtmód tudom kritizálni a kormány járványkezelését és nem hinném, hogy bárki is elvitatná, hogy van miért. De a helyzet az, hogy a miskolci polgármesteri hivatal járványkezelése még ahhoz képest is a béka segge alatt van.
Véget ért a közösségi gyűlésesdi (tudjátok, amikor ötven ember reprezentatívan képviseli a város lakosságát és tematikusan javaslatokat dolgoznak ki, mindezt a város kezdeményezése nyomán) és a kidolgozott hét cselevési pontot a gyűlés képviselői átadták a Pál polginak és Andrea alpolginak. Az átadott pontok a város klímastratégiájába lesznek bedolgozva… illetve izé.
Összefoglalva: a város azt mondta, hogy az emberek akarata szerint kíván cselekedni, majd belefeccölt egy rahedli pénzt meg energiát ebbe az egészbe, ezután ötven ember ott baszta a rezet nem tudom hány hétvégén át szakemberekkel meg minden, majd ezek a szakemberek szintén beletettek egy csomó időt meg energiát abba, hogy gatyába rázzák az emberek akaratát, majd ezek a csórik odamentek a polgármesterhez, hogy akkor tessék, itt az emberek kinyilvánított akarata…
…majd a polgármester közölte, hogy
alaposan tanulmányozni fogjuk azt a hét javaslatot, amelyeket most megkaptunk feladatként. A lehetőségeinkhez mérten igyekszünk megvalósítani őket, de ez is csak együtt, közösen lehetséges.
Kiemelés tőlem. Hát elmész a sunyiba. Komolyan.
Más, de szintén csak érintőlegesen. A legutóbbi közmeghallgatáson újra előkerült a Görögszőlő és Andor utcák (rohadtul) régóta húzódó ügye (a videón úgy 22:30-tól). Veres úgy két éve húzza az időt a forgalmi rend visszaállítása kapcsán, most éppen egy újabb lakógyűlés felé haladunk, ehhez úgy tűnik lelkesen asszisztál Szemöldök képviselő úr, aki azt az álláspontot képviseli, hogy a környező utcák lakosai dönthessék el, hogy legyen-e végre nyugta meg biztonsága az Andor és a Görögszőlő lakóinak. Merthogy környező utcák mondott lakóinak akár 2-300 méterrel is többet kellhet autózniuk, ha visszaáll a rend. Érted. Nem ellehetetlenül az életük, hanem kerülniük kell.
Ez az ember nyilván jobb volt birkózónak, ott bicsaklott meg az élete, amikor elhitette magával, hogy fog tudni másokat képviselni.
Amúgy összeesküvés-elméletem szerint Veres azért nem iparkodik visszaállítani a korábbi forgalmi rendet, mert attól fél, hogy a Rácz Ádámra terelődik a forgalom. Ahol ugye ő lakni szokik. Mert hát milyen szar már, ha az ember utcájában nagy a forgalom. Legyen szar a nagy forgalom máshol, másnak. Lehetőleg egy olyan utcában, ahol nincs járda, de legalább tele van minden kerékpárosokkal, babakocsikkal, meg iskolába igyekvő gyerekekkel.
Amit tehetsz:
Facebookon van csoport meg oldal az élhető Andorért. Kövesd, meg csatlakozz, vagy amit ilyenkor csinálni kell, nem vagyok biztos benne, mi a terminus technicus.
Töltsd ki a KME kérdőívét, amelyben pont most kérnek kvázi osztályzatot Veresre — szigorúan a közlekedést érintő választási ígéreteinek megvalósulása szempontjából. Mit ne mondjak, szerintem nem áll túl fényesen (ebben sem).
Komolyan nem az az életcélom, hogy Verest (meg úgy általában a városvezetést) ekézzem, becsület szavamra. Ismertek, inkább balos vagyok, mint jobbos, de azt is tudjátok, hogy szeretem ezt a várost és ezt nem fogja soha felülírni sem a politika, sem az 8values-eredményem (köszi, Kelt!). És ez a szopás: bárhová nézek, azt látom, hogy esik szét ez a város. Demográfiailag, közállapotilag, közlekedésileg, közbiztonságilag, vizuálisan — szóval kb. minden téren, ami a mindennapjainkat közvetlenül vagy közvetetten befolyásolja.
És rohadul tehetetlennek érzem magam. Szóval lehetőségeimhez mérten igyekszem legalább kiventilálni magamból.
Reméljük a jövő hét jobb lesz.
Addig is,
Ádám