Portoldalban bitladik #004 / prompt costumers
A megrendelők önteltsége
Minap egy hírlevélben azt fejtegette Timothy B Lee, hogy a generatív szolgáltatások által gyártott képekre is szabadjon szerzői jogi védelmet húzni, mert [insert elég zavaros és átgondolatlan indoklás], de ennek nyomán felötlött bennem, hogy ideje lenne tudatosítani, hogy aki ma prompt artistnak nevezi magát, az nem artist. Ő egy prompt costumer. Megrendelő. Pontosan azt csinálja, amit az én ügyfeleim csinálnak: elmondja többé-kevésbé (többnyire kevésbé) pontosan, hogy mit szeretne és addig szálazzuk, amíg a várt eredmény meg nem születik.
A megrendelők ettől még nem érzik magukat se grafikusnak, se emelkedett alkotó tevékenységben kibontakozó művésznek, optimális esetben csupán segítséget kérnek elképzeléseik megalkotásában. Ezért is rém kellemetlen látni, hogy ezt az igen fontos társadalmi aspektust elfelejtik fejtegetni az arra érdemes újságírók és véleményformálók: habár nyomokban-felszínesen el tudsz végezni egy adott feladatot gépi segítséggel, még közelében sem leszel az adott szakma művelésének.
Az esküvői fotózást megrendelő pár nem fotógráfus. A betétdalt megrendelő producer nem zeneszerző. ChatGPT-vel a kezemben én sem leszek író, hiába generálok heti két könyvet.
Ádám teremtése (alkotta a promptíró II. Gyula, vagy az ecsetet szorongató Michelangelo Buonarroti?)
Lopott cuccal házalni
Másrészt az egész generatív mizériának e szakmában van egy másik, igen káros vetülete: az AI-t létező képekkel etetnek, nem nagyon válogatva a jogvédett és szabadon elérhető alkotások közt - beleöntenek mindent, amit érnek. Innentől ez olyan, mint lopott alkatrészekből álló, átütött motorkódú autót venni: éppenséggel egyedi, de ettől még lopott marad és az nem véd meg téged, ha nem tudod honnan lopták a motorháztetőt. A szabályozás mögül kihátrálni olyan, mintha az emberkereskedelmet azzal tudná le társadalmunk, hogy túl összetett a bűnözői hálózat, ezt már ember át nem látja, engedjük el.
A jövő az, amiről azt hazudjuk, hogy eljön
Harmadrészt az legkevésbé sem érv -bár ezt látom leggyakrabban AI apostoloknál-, hogy ez a szellem már kiszabadult a palackból, nem mondhatunk nemet a jövőre. Tisztázzuk: a jövő nincs előre megírva, egyetlen technológia ugrás felkent apostola se látja előre, hogy ténylegesen mi válik be és hajt hasznot bolygónknak, vagy épp okoz visszafordíthatatlan károkat - rád nézek autóipar, mint a huszadik század egyik legnagyobb lázálma. Ott legalább már világosan látjuk, hogy a gépjárműveknek teljesen alárendelt közlekedési kulturánkban okozott károkat, vagy a környezeti terhelés nyomait még legalább 300 évig fogják takarítani az eljövendő generációk, de még csak addig jutottunk, hogy elektromos autókkal toljuk tovább egy eleve elvetélt ötlet szekerét és felháborodunk, ha valaki autómentes belvárosokról delirál.
De nézhetnék a sharing economy-ra. Blockchain-re. NFT-re. Mind megváltotta a világot és soha nem látott prosperáló jólétet hozott.....egy szűk elitnek. Mert ez a jövő...
Szóval kérlek titeket: csak azért mert összehúgyozzátok a wc-t, még nem lesztek higéniai prompt artistok, csak mert kifele menet ráköszöntetek a takarítónőre és jeleztétek a foltot a falon.
a fejléc/ikon képe eminnen: Fortepan / Adelhardt Márta