August 13, 2023

Rakasz #339 - lépések

Sziasztok!

Kezdjük az erratával. A múltkori levélből kimaradt a halászleves link, helyére a Daily Mail napi morális pánik rovatának linkje került. Ez utóbbiról meg akartam írni, hogy a brit bulvársajtó "szellemi kútmérgezésének" nagyon szép példája. Ugyanígy generálták a transzpánik jelentős részét is.

Itt jön egyrészt az az Overton-ablak, amiről egyszer már beszéltünk. (R#322) Ez a metafora azt írja le, hogy a közbeszéd ügyes megszállásával lehet módosítani azt, hogy melyek azok a témák, amelyekről még-már komilfó beszélni. Másrészről pedig a kabátlopási ügy logika is működik. Ha ennyit emlegetik a transz sportolókat, csak van valami a háttérben? (Nincs!) Na ezért nem olvasunk Daily Mailt, még ha Lord Rothermere - a pesti kabarék szerint "Rótmájer" - egykori Mail-vezér szökőkútja ott is áll a Szabóervin előtt.

Endreszék óceánrepülését és Rothermere támogatta (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Czapáry Jenőné gyűjteménye)

Apropó halászlé Másik Pétertől kaptam egy interjút, amiben egy hazánkban ragadt olasz áll ki amellett, hogy a gasztronómiába kell a dráma. Olyan, mint például, hogy melyik az igazi halászlé. Nem értek vele ebben egyet, de a beszélgetés érdekes.

Egy lépés

Van egy kellően nem végiggondolt gondolatom, de hát mire való a hírlevél, ha nem erre. Az egész onnan indul, hogy különböző családtagjaimnak többször próbáltam elmagyarázni, hogy az én generációm alapélménye, hogy a barátaikkal a neten tartják a kapcsolatot. Nem nagyon ment át. Sőt elhangzott az is, hogy ez a magány maga. (Erre majd visszatérünk, ha az alagutat látom legalább, addig pauza.) Én azzal érveltem, hogy ha a legjobb barátaim Dublinban, Londonban, Amszterdamban élnek, akkor nehéz este összegyűlni a Görzenál pultjánál. (Ok, van pesti is, saját önálló élettel.)

Ugyanez a probléma fellép a hová tartozás kapcsán is. Már a szüleim generációja se akart megfelelni "a falunak", de a mit gondolnak az emberek még itt-ott felbukkan. Nekem úgy kellett kitalálnom, hogy mi a kötődésem a családi múlthoz. Miközben az engem foglalkoztató kérdések nemhogy nem abban a budai kocsmában beszélődnek ki, ahová amúgy nem jutunk el, hanem esetenként nem is magyarul. A nagy magyarországi sorskérdések is érdekelnek persze, kezdve azzal, hogy hogyan szabadulunk meg ezektől. De komolyabb gondnak érzek olyan globális problémákat, amelyeknek a tüneteit helyben, hórukkmunkával meg lehet oldani - megemelni az út magasságát a Sajó-völgyében, hogy ne öntsék el a nagyobb viharok - de amelyeket a nemzetközi szinten nem igazán kezelt klímaválság okoz valójában. Magyarul: elsősorban európai polgárnak tartom magam.

Paraszti porta 1953-ból a Balatonról (az utóbbihoz közöm nincs) (Fotó: Preisich család)

Az európai polgárba persze bele is mehetnénk, hiszen ezt egyszerűbb valószínűleg azoknak megélni, akik nem a rántotthús alakú kis országból próbálják ezt. Ámbátor a nemzetközi sajtót olvasva mindenkinek megvan az Orbánja és Fidesz-szavazója, csak a szerencsésebb országoknak bonsai méretben. Kivétel: Nagy-Britannia, de ők tényleg Európa hülyéi.

Végül csak egy dolog. Irodalomból mindenki megtanulja középiskola harmadik osztály körül, hogy Petőfi és Arany mekkora barátok voltak. Még ha ez a barátság nagyrészt levelekben is képeződött le. Nem verbális, hanem írott kultúra volt az. A mai chatek, bár írottak, valójában az élőbeszédhez közelebbi beszédmódot jelentenek. Az, hogy írott, csak a médiumot jelenti.

Ugyanennek a fonákja

Találtam a héten egy Vonnegut interjúdarabot arról, hogy az életet meg kell élni. Nem fordítok, arra ott a DeepL.

Kurt Vonnegut tells his wife he’s going out to buy an envelope:

“Oh, she says, well, you’re not a poor man. You know, why don’t you go online and buy a hundred envelopes and put them in the closet?

And so I pretend not to hear her. And go out to get an envelope because I’m going to have a hell of a good time in the process of buying one envelope.

I meet a lot of people. And see some great looking babies. And a fire engine goes by. And I give them the thumbs up. And I’ll ask a woman what kind of dog that is. And, and I don’t know. The moral of the story is — we’re here on Earth to fart around.

And, of course, the computers will do us out of that. And what the computer people don’t realize, or they don’t care, is we’re dancing animals. You know, we love to move around. And it’s like we’re not supposed to dance at all anymore.”

Let’s all get up and move around a bit right now… or at least dance.

Persze ezt az idézetet is egy olyan esszében találtam - isten látja a lelkem, nem kerestem - amiben a szerző arról ír, hogy az apja nem vásárolt a neten, mert úgy nem lehet elcsevegni a boltba vezető úton az emberekkel.

Térképészet

Az Atlo remek, ötven térképből álló sorozatot rakott ki a netre Buda, Pest és a Római Birodalom egyesítésének 150. évfordulójára. Tették mindezt úgy, hogy az adatokat elérhetővé tették geojsonben, szóval aki nagyon saját térképet szeretne rajzolni, az hozzá tud nyúlni a nyers adathoz. A térképek széles skálán szórnak: van a köztéri padokról, könyvesboltokról de hagyományosabb értékekről is. Legalább végigfutni megéri.

A lenti videóban Adam Savage papír térképekről lelkendezik. Persze itt-ott nagyon amerikai a nézőpontja, de többnyire lelkesedéssel pótolja. Én élveztem.

Tech apróságok

Egészen mostanáig nem tudtam, hogy Edison és Bell között komoly vetélkedés volt, hogy mi legyen a telefonba beköszönés szava. Edison nyert miután a helló bekerült a telefonkönyvbe. Bell jobbnak gondolta az ahojt.

Nyolc billentyűvel egy egész ábécét és egy raklap vezérlő karaktert be lehet vinni. Aki nem hiszi, nézze meg egy 8-bites karakterkiosztást. Ettől még szerintem az ember nem akar nyolc gombon gépelni, de Rui Carmo valamiért épített magának egy drót nélküli, mechanikus nyolcgombos billentyűzetet. Ami igazán érdekes, hogyan vannak az egyes karakterk leképezve.

Infra

Múltkor már volt szó arról, hogy a klímaváltozásban nem csak az a veszélyes, hogy "melegebb lesz", hanem az, hogy egyrészt kiszámíthatatlan módon változtatja meg az időjárást, másrészt pedig nagyrészt a létező időjáráshoz vagyunk berendezkedve. Például ahhoz, hogy a Panama-csatornán át lehet hajózni.

A Miraflores zsilip, a Panama-csatorna egyik vége (Fotó: David Stanley CC-BY)

A helyzet azonban az, hogy vízhiány miatt épp 154 hajó áll sorba a csatorna előtt. Azért alakult ki ez a dugó, mert a Panama Canal Authority víztakarékossági lépéseket helyezett érvénybe még júliusban. A csatorna töltésére használt tavak vízszintje a szárazság miatt rendkívül alacsony. Most már van hajókorlát, súlykorlát, szóval lényegesen kevesebb árut lehet átszállítani a csatornán, mint eddig. Akik nem akarnak három hetet várni, megnézhetik a Horn-fokot.

Oroszokról

Dimitrij Gluhovszkijt távollétében nyolc év börtönre ítélték Oroszországban. Mert hát Oroszország ilyen, nem egyszerű benne ellenzékiként, szabadon gondolkodóként és szabadlábon. Még az Orosz népellenes mesék magyar megjelenésekor interjúztam vele, amikor Putyin egy kicsit ismeretlenebb minőség volt.

A 444-en remek cikk készült Putyin kulturális tevékenységéről. Ha az ember csak az abban szereplő, külső vagy belső emigrációba kényszerített szerzők listájáról olvas egy-két dolgot, már nem jár rosszul. (Akunyin! Szorokin!) Meg persze lehet akkor már az ukrán Szerhij Zsadant is, illetve én idebiggyeszteném a lista végére egykori főszerkesztőm, Gazda Albert Leningrádját is, ami viszont arról szól, milyen volt szovjet kisdiáknak lenni.

Ezt meg minek?

A ChatGPT mindenkinek megroggyantotta a jövőképét egy kicsit. Egyrészt, mert kezdetben úgy tűnt, hogy mindenre képes. (Nem az.) Másrészt, mert aztán a mindenféle barkácsolásokkal tényleg izgalmas dolgokra tették alkalmassá. Ugyanakkor vannak olyan felhasználásai, amelyekre vagy látványosan vagy legalább kicsit utánagondolva nem alkalmas. Ilyen nagyrészt a cikkírás és még ilyenebb az ítéletalkotás. Ezért nem is értem, hogy a Punkt, amit eddig egy jó képzőművészeti oldalnak tartottam miért a ChatGPT-vel rangsoroltatott fotósokat. Szomorú ötlettelenséget érzek.

Elítélték jogerősen Heather "Razzlekhan" Morgant és férjét, Ilja Liechtensteint 5,4 milliárd dollárnyi lopott bitcoin átmosásának kísérletéért, meg volt pár apróbb bűn még a listán. Az ügy érdekessége, hogy Razzlekhan ezen a nevén nagymenő bitcoin befektető rappert játszott, polgári nevén pedig az amerikai Forbes-nak szállított be cikkeket.

Vers

Vannak, amikor szövegek nem csak olyan tessék-lássék beszélgetnek egymással, de egyenesen ugyanazt az eseményt nézik két nézőpontból. Mary Ruefle kortárs költő verse így beszél William Carlos William századelőről (1923) származó költeményére.

William Carlos William: The Red Wheelbarrow

so much depends
upon

a red wheel
barrow

glazed with rain
water

beside the white
chickens

Mary Ruefle: Red

I fucking depended on you and
you left the fucking wheelbarrow
out and it’s fucking raining
and now the white chickens
are fucking filthy

Legyen ennyi a hétre.

Ádám