Rakasz #322 - esendő mimagunkat
Sziasztok!
Szokás mostanában a Jurassic Parkot úgy emlegetni, mint a következményekben nem gondolkodás példabeszédét. Illetve, hogy nem lehet fontos kérdéseket csak egy-egy tudományterület képviselőire bízni. Ha van több nézőpontunk, akár használhatjuk is. A Utahi Egyetem bölcsészkarának volt is egy nagyon sikeres plakátja a témában.
A héten újraolvastam az Őslényparkot. Michael Crichton nem parádés író, nem az az ember, akinek a nagyszerű mondataira emlékezni fogunk. Kivétel persze az, hogy "az élet utat tör", de az is Horatius. (Esetleg Arany János. Khm, pardon, de kellett az apropó idelinkelni ezt a verset.) Viszont Crichton ügyes író. Lehet, hogy az Őslénypark alapvetően spekulatív fikció, technothriller, de tragikus hős azért kell bele.
Richard Hammond, a park alapítója - aki a filmben többször elmondja, hogy "nem spóroltam semmin" - a könyvben kicsit más karakter. Több általa felvett szakember elmondja neki, hogy a park veszélyes, megvalósíthatatlan, nem üzemeltethető biztonságosan, de nem tudja és akarja belátni az igazukat. A meg tudjuk csinálni, tehát meg kell csinálnunk gondolkodás munkál benne, meg a hübrisz. Amely hübrisz amúgy például a technológiáról való gondolkodás alapfogalma is kellene, hogy legyen. Kezdésnek feltehetjük a kérdést magunknak, hol vannak a fentebb is emlegetett bölcsészek, filozófusok vagy esetleg társadalomtudósok a folyamatban.
Wikijátékok
A Wikipédiára játékot is lehet építeni. A héten láttam egyet, ami nekem is új volt. A Whichipedián azt kell megtippelni, hogy két témából melyiknek hosszabb a szócikke.
A másik, ami ismertebb, a Wiki Game azt a feladatot tűzi az ember elé, hogy adott időn belül jusson el egy, a célhoz közvetlenül nem kapcsolódó szócikkre. Mindkettőbe bele lehet ölni órákat.
Lakni valahol
Amikor az Origónál dolgoztam, ami akkortájt még egy újság volt, Hirling Bálint és Gebauer Hanga csinált egy remek sorozatot. Budapest hídmestereit fotózták meg a munkahelyükön, azaz a hídon. Ebből a sorozatból tudtam meg, hogy a hídmesternek járna szolgálati lakás is, valahol a hídon. (Többnyire megvannak az anyagok a hídmester címke alatt.)
Azt meg az Atlas Obscurából tudtam meg, hogy máshol volt könyvtári ezermester szolgálati lakás is. Szóval vannak emberek, akik úgy nőhettek fel a könyvtárban, hogy zárás után játszhattak bent. Minderre azért volt szükség, mert a brutálnagy épületeket fűteni kellett. A lakások még megvannak az épületben az Atlas Obscura cikke szerint. De amelyikbe bejutottak az elég gyászos állapotban van.
Csak olvasni
A Guardiannek van egy tizennégy éve futó sorozata. Két szingli olvasót összesorsolnak, fizetik a vacsorájukat egy étteremben, és várják az eredményt. A vakrandi után mindkét résztvevő válaszol ugyanazokra a kérdésekre - például: voltak-e kínos pillanatok, csókolóztak-e, milyennek tűnt a másik, mit gondolhat a másik róla a randi után - az pedig, hogy cserélnek-e telefonszámot, lesz-e második randi, a résztvevőkön múlik. Ahhoz képest, hogy nagyon általános kérdések szerepelnek a kérdőíven, még dráma is tud lenni. Például, amikor az egyik fél szerint rendben volt a kémia köztük, a másik szerint nagyon nem. Rá lehet csúszni az olvasására.
Megpróbálkoztak ugyanezzel a két embert leültetünk egy asztal mellé és beszéljenek recepttel politikai témában is. Maradjunk abban, hogy kevésbé sikeres. Minden résztvevő nagyon udvarias, nem találtam még olyan cikket, ami arról szólna, hogy "üvöltve ütöttük egymást sörpaddal". Ugyanakkor egyrészt a kompromisszumos gondolkodás lovasszobra a sorozat. (Zárójel: vannak kérdések, például emberi jogok, amelyekben kompromisszumoknak helye nincs.) Másrészt meg a legnagyobb sikerek jellemzően olyanok, hogya felek megegyeznek abban, hogy vannak más nézőpontok is. Ez az a fajta, a kirakatba kirakható párbeszéd, ami a status quo fenntartására jó.
Fenesztráció
Itt jutunk el az elméleti leckéiig és addig a gondolatig, ami most foglalkoztat. Joseph Overton amerikai politológus a kilencvenesek közepén szülte meg a róla elnevezett Overton-ablak elméletet. Ez nagyon röviden azt írja le, hogy a szóba hozható témák egy skálán helyezkednek el, ami nagyjából a tabutól a közvélekedésig terjed. Értsd: policy az, hogy a nőknek jár szavazati jog, tabu az, hogy a zsidók ne lennének ugyanolyan állampolgárok, mint a magyarok. Overton elmélete ott kezd harapni, hogy a magyar szélsőjobboldal erősségét vagy a magyarországi rasszizmust erősségét jelzi, hogy azt nem merném leírni, hogy nem vitatott kérdés az, hogy a szegények, bevándorlók, cigányok ugyanolyan állampolgárok lennének, mint a magyarok. Nem azért, mert nem gondolom így, hanem azért, mert rendszeresen találkozok ezzel szembe menő véleményekkel.
Rendes ablak nem mozog!
Az Overton-ablakba azok a témák férnek bele, amelyek a társadalom szerint tárgyalhatóak, vitathatóak. És itt jön a trükk: az ablak mozgatható. Azzal pedig, hogy az egyik irányba eltoljuk, befolyásoljuk, hogy miről lehet eszmecserét folytatni és mi számít elképzelhetetlen álláspontnak. Ez elméletként is tetszetős volt. Egy ideje viszont azt érzem, hogy olyan dolgokról vitatkozom a nálam centristább/konzervatívabb/kevésbé progresszív (itt a politikai értelemben vesszük a szót) ismerőseimmel, akik olyan álláspontokba állnak be, amiket pár éve még nem védtek volna meg. Ellenben sikeres politikai manipuláció miatt mára ezek az álláspontok már nem számítanak radikálisnak, hanem bekerültek az ablakba. Remek példa erre amúgy a Substack rendkívül szólásszabadság-párti hírlevél startup vezérével készített Verge interjú, amelyben a vezér nem képes kimondani, hogy a rasszizmus tiltásra/törlésre méltó.
Kicsit kevésbé távoli példa az, ahogy a Fidesz a bevándorlók ellen fordította az országot. Az az Overton-ablak jól felismerhető elmozdítása volt. Az elméletet szerintem azért érdemes ismerni, mert az ember megnyugtathatja magát, hogy ha az ő álláspontja nem változott, ellenben hirtelen becsúszott a radikális zónába, akkor ez is lehet a magyarázat erre.
Kontinuitás (csak olvasni #2)
Van egy kedvenc játékom. Ha már el kell szenvedni a Marvel mozis univerzumot meg a Star Wars - amit, valljuk be, a rajongók tesznek igazi pokollá - akkor gyártsunk mellé saját univerzumokat. Kezdésnek: amely filmekben ugyanaz a színész játszik, azokról feltételezzük, hogy egyazon világban játszódnak. Például egy amerikai titkosügynököt annyira megviseltek a természetfeletti ügyek, amelyekkel a karrierjét töltötte, hogy visszavonult, pályát váltott és szexuálterapeuta egy kisvárosban. Így kapcsolódik össze Gillian Andersonon kereszül az X-akták és a Sex Education.
Azt nem hittem viszont, hogy más is játszik ilyet. De az Autopianben, amit a cégtől lelépett Jalopnik újságírók alapítottak, volt egy tök jó cikk arról, hogy a Fast&Furious univerzum részeit milyen sorrendben kell nézni. És ez a lista egy olyan filmmel kezdődik, amiben Szung Kang ugyan játszik, de köze sincs a sorozathoz. Ellenben ez az amúgy tök szimpatikus - korábban erről volt már szó (R#) színész történetesen abban is autózik.
És ha már az Autopianen vagyunk, van egy remek végtelen történet, aminek az értékeléséhez kell egy kis bemutatás. David Tracy autós újságíró az a fajta ember, aki, ha az ember barátja, akkor ellenségre már nincs szüksége. Nagyon szép őrült a fickó, olyan régikocsi gyűjtő, akihez képest a Rust Valley Restorers főnöke visszafogott, Csikós Zsolt pedig szenvedélyektől mentes halvérű ember. Csak Tracy épp régi és/vagy roncs Jeepekre izgul. Ezzel szembesült az a barátja is, akinek megígérte, hogy az Egyesült Államokban töltendő nászútjára ad egy kocsit. A cikk ennek a nászútnak a története.
Ez meg csak egy 1998-as illegális versenyzős cikk. Egyszerűen érdekes, még ha a városi versenyzőket nem is szeretem. De azok ott az USA-ban legalább nem nerencek voltak, hanem szegénysorból érkező bevándorlógyerekek.
Zene
Megpróbáltam megnézni a Blokád című magyar filmet, ami a NER rekonstrukciójában mutatná meg a taxisblokádot. Fent van a Netflixen, bárki tehet vele próbát, nekem nem sikerült. Valahogy bántóan amatőr, tévéfilmesen béna. Pedig jó történelmi tévéfilmeket tudunk csinálni, Köbli Norbert korábbi filmjeit szoktam erre példának hozni. Valahol az elején a bellacsaózás környékén mégis kikapcsoltam. Eleve a Bella Ciaót a Money Heist nagyjelenete óta kisebb jelenetben nem lehet használni.
Bogitól kaptam egy számot, ami ugyanúgy a háború értelmetlenségéről szól, ugyanúgy olasz, de itthon kevésbé ismert. Az olasz csehtamás - a csehtamásságról írtam korábban - Fabrizio De André La guerra di Piero című dala az. Nem lövök le nagy poént, aki ismer az ilyen dalok közül akár csak egyet is (pl. The Band Played Waltzing Matilda), az tudja, hogy sose végződnek jól a lírai énnek.
Közepesen hasznos tudás
Ritkán szükséges tudásokban tök jó a YouTube. Bezzeg azt nem tudtam megtanulni, hogy a motor lebontása nélkül hogyan lehet jobb első izzót cserélni Civicben. Szóval bele kell törődni, hogy mindenre azért nem jó a videomegosztó, de ha 1, térképet kellene kisimítani
vagy ha 2, érdekelne, hogy mennyi ideig tapossák lábbal a japán kalligráfiatintát, akkor arra van válasza.
Vers
Esz a fene egy tiktok videó miatta. Reina del Cid egy jól hangzó sorra, amely szerint az ősrobbanás előtt nem volt fel, le vagy erre meg arra, írt egy nagyon szép szöveget, ami ráadásul remekül rímel is és ritmusa is van.
@elle.cordova #stitch with @hankgreen1 big bang #spacepoetry #cosmos #spokenword
♬ Before the Big Bang stitched poem - Elle Cordova
Csodálatos, ugye? Na amióta meghallgattam először azóta esz a fene, hogy ebből lehet-e fordítást készíteni úgy, hogy annyira jó, mint az eredeti. Lentebb van egy saját nyersfordításom, de előre tudom bocsátani (vasárnap van), hogy úgyse leszek vele elégedett mire ez a Rakasz kimegy.
"A Nagy Bumm előtt nem volt fel és nem volt le, és nem volt jobb vagy bal."
Nem volt forma, nem volt fény, és nem volt sötét.
Nem volt csillag, nem volt Mars, sem protonütközés.
Nem volt fel és nem volt le, és nem volt jobb vagy bal.Menjünk tovább, hogy megértsük, ezt a nem létezést.
Nem volt itt, és nem volt ott, mert nem létezett tér.A végtelen ürességben, ami még csak nem is hely
Nem létezett idő, nem múlt az óra, és nem telt a perc.Ami történt az idő előtt azt felfogni nehéz
Nincsen ennél nagyobb kérdés, nem bírja el az ész.A semmitől a mindenségig hogy jutottunk el
Hogy lett abból mindenség, mi jelentéktelen.De mielőtt leszámolnánk a kezdő kérdéssel
Csodálkozzunk arra rá, hogy a matek művészet.Így megérteni nem kell, hogy volt egy időszak
Amikor nem volt fel és nem volt le, dél vagy épp észak.
Vannak sorok, amik nem katasztrofálisan rosszak, de aki egy kicsit is tud angolul, inkább hallgassa meg eredetiben. Nem vagyok igazán elégedett. Viszont nagyon szórakoztató volt fordítani, ezért vágtam bele. És persze azért, mert ha tehetem, akkor olyan anyagot osztok meg, amit vagy be lehet rakni a DeepL-be vagy van valami összefoglalója magyarul.
Ennyi a hétre.
Ádám