Maholnap #4 | Kánai András hírlevele | Arabok az űrben, robotkoktélos, szaharai erdő és szagmúzeum.
Üdv, ez itt a Maholnap, Kánai András kommunikációs szakember és jövőkutató hírlevele.
előhang: arabok az űrben!
Nemrég megint történelmet írtunk. Tényleg, ezt már alig lehet bírni, hogy állandóan történelmet írunk, de e hírlevél hű krónikása az emberiség szakadatlan fejlődésének, amelyet csak időnként szakít meg egy-egy megtorpanás, mint például a Star Wars folytatásainak elkészítése. Mindenesetre most az Egyesült Arab Emirátusokra (is) figyelt a világ: az arab civilizáció most merészkedett – kilométerben számolva – a legmesszebbre: szondájuk Mars-körüli pályára állt. Így egy klasszikus sci-fi regény elevenedett meg, melyben az öbölmenti ország a dűnétől a világűrig jutott az ambíciózus vezetőjüknek, a pénznek, na meg néhány nyugati tudósnak köszönhetően. Végre nem csak úgy gondolnak erre a kis országra, mint amelyik csak a “dubajozás” szakkifejezést adta a világnak.
Hogy visszatér-e a legendás arab-iszlám tudományos aranykor, az még kérdés, mindenesetre érdekes, hogy az űreszközük nevét a keresztény gondolatkörből vették (Hope, vagyis remény, a copyright Pál apostolé). A tendencia az érdekes: egyre több ország ismeri fel, hogy a kutatás-fejlesztésbe ölt pénz több hasznot hozhat, mint a közterek lebetonozása. Az Emirátus esetében az a kérdés, hogy a nyugati tudás, gondolkodás csak átutazóban marad-e meg náluk, vagy a lakosság, az új generáció körében is gyökeret ereszt? Miközben az USA-ban a társadalmi igazságosság jegyében egyre többen vetik fel a meritokrácia, az érdemeken alapuló megkülönböztetés eltörlését, a világ továbbra is csak eszes, kreatív, sok konfliktust vállaló emberek által megy előrébb. Az ilyen emberek nélkül nem jöhet létre koronavírus elleni vakcina, űrszonda, de még egy nyamvadt vízforraló sem.
Az arabok a világűrbe mennek, és bár itthon sokan felröhögtek a magyar űrbiztos kinevezésén, nekik mondom, hogy nem volt igazuk, ez a jövő egyik fontos trendje. Az univerzum piszok nagy, irtózatosan hideg, és tele van pénzzel - hülyeség lenne ebből kimaradni.
(A kép az emirátusiak Mars-misszió honlapjáról származik.)
✍️ ego, vagyis amit én írtam, mondtam, csináltam
Nagy testvér foga beletörik az Almába
Egy fehét atlétatrikós nő pörölykalapácsot hajít egy óriási képernyőbe - mi ebben a forradalmi? Ja, minden: a termék, a koncepció, a reklám, a rendezés, az utóhatás. Minden idők egyik legfontosabb, 1984-ben készült reklámfilmjének kulisszatitkairól írtam. (LinkedIn)
💉 covid-19, de most a jobb híreké a főszerep
Vigyázó szemünket továbbra is Izraelen tartva ismét jó hírek érkeznek onnan. 520 000 Pfizer-oltás után az egyenleg? 0 halál, 544-en kapták el a vírust a második oltás után, ebből 15 izraeli került kórházba, négyen súlyosabb állapotban, de senki nem halt bele a szövődményekbe.
Az oltásban ugyancsak élenjáró britektől is pompás adatok jöttek: több mint 15 millió felnőtt kapott már oltást, és hétnapos mozgóátlaggal számolva a fertőzések száma 28%-kal, a halálesetek pedig 25%-kal csökkentek.
Maradjunk még a Pfizernél: úgy tűnik, hogy vakcinájuk az úgynevezett brit és dél-afrikai mutáció ellen is véd. Csak semmi pánik, az AstraZeneca vakcinája is kitűnő T-sejtes választ ad a rettegett dél-afrikaira.
Még mindig pfizerék: felére csökkentik az oltóanyaguk előállítási idejét.
🚀 future
Tom Cruise helyett robot keveri a piña colada koktélt
Helló, Rob, hogy telt a napod, leszólítottak az unatkozó luxusfeleségek, felbőszítettek a rendetlen, szaladgáló kisgyerekek, hogy bírod az MSC Virtuosa luxushajó mozgását? Ja, hogy te egy nyolc nyelven beszélő, értelmes interakciókra is képes koktélbár-robot vagy? Most akkor elveszed az emberek munkáját vagy mi…? (New York Post)
Elfelejthetjük a koronavírust, a jövő a cukorbetegségé
Mi lehet annál rosszabb, mint este 8-ra hazaérni, miután órákat töltöttünk egy szépen szövött szájkosárral az arcunk előtt? Hát például napi ötször önszurkálás. Folyamatos látásvesztés. Növekvő esély a szívinfarktusra. Na jó, itt abbahagyom a Tények-típusú hírszerkesztést. A becslések – és e tanulmány – szerint 2025-re az emberiség 7%-a lesz cukorbeteg. Bár, ha így halad az orvostudomány (ld. mostani pandémiára adott villámgyors válasz), akkor majd továbbra is lehet kakaós csigát majszolni tonnaszámra és mozgás nélkül meredni a netflixes képernyőre. (NCBI)
A dél-koreai sztárok a haláluk után is énekelni fognak
A K-pop úgy felzabálja a világot, mintha az csak egy tál kimchi jjigae (김치찌개) lenne. Nem elég az überkiglancolt szépfiúk és -lányok kortárs nyomulása, most már a halottakhoz is hozzányúlnak. A mesterséges intelligencia segítségével megvalósuló zenei hullarablás részletei olyan zaftosak, mint egy falat, a szöuli utcán elfogyasztott tteokbokki (떡볶이). (Vice)
Az EU kimutatta a foga fehérjét
Nem, ez nem egy kormányhoz közeli sajtóközlemény eleje, hanem egy brit euroszkeptikus “ugye megmondtuk” típusú írása. Az Európai Unió jövője egy birodalomé, ez nem is kérdés. Most azt láthatjuk egy hiperstresszes, vírusos helyzetben, hogy mi van a zöldenergiás szólamok és a digitalizációról szövögetett álmok mögött: egy olyan lassan mozduló bürokráciáé, amely épp nagyon ideges, és ez senkinek sem jelent jót. (UnHerd)
🌲 green
Csoda készülődik Jordániában, és nem az, hogy egy teve megszólalt franciául. A jordánok, az európaiakkal karöltve olyan önfenntartó környezeti projecten dolgoznak, amely klímabarát, munkahelyeket teremt, sunshine & happiness irányba viheti a régiót. Leszen itten víz, tiszta energia, és a sivatag fényre derül. (Sahara Forest Project)
A nő, aki 1000 kaktuszt akart becsempészni
Tiszta clickbait, amit itt csinálok, hiszen csak 947 darab növényt akart történetünk pórul járt antagonistája titokban bevinni, de egy kutya kiszagolta a gyalázatos bűntettet. A hír érdekessége, hogy egyre több ország – esetünkben Új-Zéland – dönt úgy, hogy megvédi természete biodiverzitását azzal, hogy megtiltja bizonyos fajok behozatalát.
Valamikor éttermi botránynak számított, ha a beharangozott húsétel nem pont abból az állatból származott, ami az étlapon szerepelt. Dr. Brown-t idézve és kifordítva: “ahová megyünk, ott nincs szükség színhúsra”. A cikk egy izraeli, nagy tőkebefektetést kapott startupot mutat be. Az egyik megszólaló szerint a laboratóriumban kitenyésztett hús egyik vonzó tulajdonsága (nyilván az íze mellett) az ára lesz: hét éven belül egy ilyen hamburger a mostaniak árának 28 000-ed részébe fog kerülni, és kevesebb környezeti kárral fog járni, mint mondjuk a szarvasmarha-tartás. (Food Dive)
Ezt fogjuk a maszkokkal csinálni a járvány után
A 21. század Első Nagy Járványa három fulladást hozott: először belefulladtunk a maszkviselésbe, ezután belefulladunk a vakcinákba, majd belefulladunk az eldobott védőfelszerelésekbe. Szerencsére szorgalmas nembrit tudósok már most gondolkodnak a probléma megoldásán. (ScienceDirect)
✨ interesting
Infók a szagról + MI + szagminták szövegekből, regényekből. Tessék mondani, a rothadó kapitalizmus milyen szagú? (Odeuropa)
Jászberényi Sándor az egyik legizgalmasabb magyar író. Ez az interjú jól bemutatja a kétlaki személyiségét, egyszersmind demonstrálja, hogy ma bárhol élhetünk és alkothatunk. Olyan fontos tényeket is megtudhatunk, hogy Kairóban egy kiló kenyér kb. 30 forintba kerül. (Élet és irodalom)
Így lop saját magától a Disney
Még nem tudni, Yoda bébi mivé fog átalakulni pár év múlva, de ez a gyűjtés klasszul bemutatja a Disney újrahasznosító gyakorlatát. Egy igazi klasszikus csak magától lop, ez a főszabály. (Disney Wiki)
Yo’, neked mekkora / a szókincsed, bro’?
Valakinek erre is volt ideje: 35 000 hip-hop dalszöveg analizálása után itt a lista a legnagyobb szókincsekkel rendelkező művészekről. Az aranyfogak mögött néha Arany János rejtőzik. (The Pudding)
A hét videója
Ilyen lenne a mostani Wonder Woman film a régi, legendás színésznő arcával
Ha tetszett a hírlevél, ajánld másoknak is a link átküldésével:
Mára ennyi volt.
Köszönöm a figyelmet!