Maholnap | Kánai András hírlevele

Subscribe
Archives
July 26, 2021

Maholnap #15 | Zéró gravitációs gazdaság, festő MI-k, fából műhold és a harmincas nők nehezebb élete

Üdv 🖐️, ez itt a Maholnap, Kánai András kommunikációs szakember és jövőkutató hírlevele.


előhang: emlék, más

A mindenkinél kéznél lévő okostelefonok egyik következménye az emlékek megszaporodása és kiszolgáltatottsága.

Egy X vagy Y generációs számára a múlt idő emlékei jobbára tárgyak: ruhák, oklevelek, gyerekjátékok, és albumba ragasztott, egyre fakuló fotók. A 2007 után kibontakozó digitális forradalom egyik eredménye, hogy minden egyes pillanatban fényképek millióit gyártják az emberek. Egy pár éve született gyerekről kamaszkorára annyi fotó készül, amely talán egy kétszáz éves városra volt csak igaz régebben. Ezzel akkor szembesültem, amikor a gyerekkori képeket rendezve rájöttem, hogy az utóbbi évek terméséhez képest milyen keveset fotóztunk anno. Persze, ez érthető is: egy tekercs film állt rendelkezésünkre egy iskolai kirándulásnál, és egy SZOT-beutaló mellé sem társultak előhívandó fotók százai. Az egyszeri kattintás tehát nagy felelősséggel járt, mert ami a tekercsen történt, az a tekercsen maradt.

Ez azt eredményezi, hogy például egy X generációs múltidézése még szájhagyomány-művészet, a képzeletet kell megerőlteni, hogy fekidézzük, milyen volt az 1985-ben a vasút mellett kapható pogácsa íze, milyen volt a bácsi fizimiskája, akitől megvettük. Az “Emlékszel arra, amikor...?” kezdetű, erősen nosztalgiaszagú kérdésekre a legtöbbször ennek a nemzedéknek nincsenek képes válaszai. Cserébe az agyukat kell jártatniuk.

Most, hála a megfizethető és az embert kiszolgáló, képességeit kipótló technológiának, először a képek (Instagram), majd a videó (YouTube, TikTok) forradalma következett be, és a memóriánk soha nem látott digitális tárakhoz nyúlhat. A papír alapú fotó mint tárgy kihagyásával persze minden eddiginél jobban kiszolgáltatjuk magunkat egy olyan helyzetnek, amikor emlékeink egycsapásra eltűnhetnek – egy brutális napkitörés hatására, fegyver vagy kibertámadás, netán az önjelölt cenzorok miatt.

De a homo sapiens jelentős része e mottó szerint él: amit ma megoszthatsz, ne halaszd holnapra.

Az élet minden területén jelen lévő trend világosan látszik a mobilfotózás apropóján: amikor a digitálisra építjük az életünket, a való világ unalmasnak vagy időtrablónak tartott megoldásait elkezdjük hanyagolni, holott egy valódi, szekrényben pihenő fényképalbumot Zuckerberg Rögtönítélő Bírósága sem tud letiltani, kikukázni. Emberiség, kényelem a nickneved. A kockázatok és mellékhatások tekintetében még nem is gondoltuk végig ezt az egész digitális világot, csak használjuk, boldogan és tudatlanul és a jövővel csak egy kicsit, vagy alig törődve.

(A képen egy korabeli Polaroid-hirdetés látható.)


💉 covid-19, de nálam a jobb híreké a főszerep

Talán a sok idegborzoló Delta-hír teszi, de sokan még nem tudják, hogy a nyugati vakcinák elég jó hatásfokkal dolgoznak ez ellen a variáns ellen is. Ezúttal Kanadából jöttek az egészségügyből származó adatok: az AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna vakcinája is jól védi a lakosságot a hospitalizációtól és a haláltól. Izraelből érkezett az adat, hogy a Pfizerrel végigoltottak 80-88%-ban a vírus terjedése ellen is védettek, vagyis a családtagok sem igen kaphatják el egymástól a koronavírust.

Eközben más kutatók végigfuttattak egy 1900 tételből álló adatbázist, amely a közönséges megfázást okozó béta-koronavírus elleni, klinikailag tesztelt hatóanyagokat tartalmazza, és találtak egy masitnib nevűt, amely ígéretesnek tűnik. Lehet, hogy hamarosan nem csak megelőző oltás, hanem orvosság is a rendelkezésünkre áll?

Jó hír az Astrával (és valószínűleg a többi adenovírusos vakcinákkal) oltottak számára: egy tanulmány szerint az AstraZeneca élethosszig tartó védelmet nyújthat a koronavírus ellen.

De az emberiség most vérszemet kapott és nem áll meg: egy ígéretes, a SARS-CoV-2 vírus egész családja ellen hatékony szuper-antitestet találtak.

Jó hír a gyerekes szülőknek Angliából: a gyerekek koronavírussal összefüggésbe hozható megbetegedési, kórházba kerülési és halálozási esélye extrém alacsony.

De mit hozhat a jövő? Reménykedjünk, hiszen Vattay Gábor, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője szerint a negyedik hullám lesz az utolsó.

🚀 future

Zéró gravitáció, millió lehetőség

Miután milliárdosok és magáncégek szálltak be az űriparba, elkezdődik annak demokratizálódása is. Emlékszünk még, hogyan történt mindez a mobiltelefonokkal? Először drágák voltak, nagy hangú vállalkozók mutogatnivaló státusszimbóleumai lettek, mára meg mindenki svájci bicskája, hogy a Pegasus is bárhová le tudjon szállni. Az űripar itt van velünk, és csak arra vár, hogy a Pannónia-1 is aszteroidát bányásszon, ha a magyarok az űrben történet is megvalósul. (Smitshonian magazine)

Mi jár a fejedben, fogyasztó?

Mindenki hálát adhat az égnek, a Facebook egyelőre letett az agyolvasó berendezése további fejlesztéséről. Bele sem merek gondolni, hogy milyen lenne egy ilyen valóban működő szerkezet esetén a már megszokott facebookos adatszivárgás. (MIT Technology Review)

A néma újra beszél

Agyban egyre nagyobb lesz az emberiség. Most a kutatók egy olyan implantátumot fejlesztettek, amellyel a beszédképtelenek sokkal gyorsabban képesek kifejezni magukat. Az agyi interfész a formálódó gondolatokat alakítja szavakká. Ha ez a technológia kellőképp fejlődik, rengeteg embertársunkkal tudunk majd újra kommunikálni. (Scientific American)

Jól fest az MI

És tényleg: a szemünk előtt zajlik a mesterséges intelligencia képzőművészeti forradalma. Már most jobbak a képek, mint például az elefánt + ecset párosításából létrehozott műalkotások. Elképesztően különös képek és egy jó összefoglaló a technológiáról. (Machine Learning at Berkeley)

🌲 green

Csoda Haitin

Amikor épp nem az elnököt gyilkolja meg egy külföldi kommandó, jó hírek is érkezhetnek Haitiból. Most például érdemes olvasni a világ legnagyobb, napenergiával működő kórházáról, ami ebben a kis országban található. Ez a jövő egyik útja, érdemes elolvasni a részleteket e fenntartható, fantasztikus infrastruktúráról. (Horizon International Solution Site)

A finn fa-műhold

A világ legelső, fából készült műholdjában az a jó, hogy elég a légkörben. Így ezzel nem járhatunk úgy, mint a kínai űreszközzel pár hete, amely simán a fejünkre eshetett az ázsiai ország slendriánsága miatt. Rendkívüli trend, hogy a környezetvédelmet lassan már a világűrre is kiterjesztjük. (Defense One)

A bolygónak jobb, a szervezetednek rosszabb

Megvan az a jelenet a Mátrixból, amikor az áruló az ügynökkel virtuálisan egy szaftos steaket eszik nagy élvezettel? Na, ő elismerte, hogy ez nem igazi, de őt nem érdekli. A húspótló termékekkel az a baj, hogy az emberi test – táplálkozás szempontjából – bizony nem veszi egyenértékűnek ezeket mondjuk a "Hátszín Holstein módra" elnevezésű fogással. Bár ahogy Virág elvtárs oly találóan megfogalmazta A tanúban: "nem kell folyton zabálni".

Újrahasznosítható földfémek

Ez egy remek ötlet, a sok környezetkímélő villanyautó környezetszennyező alkatrészének előállítását, annak hatásait végre mérsékelni lehet. (The Metals Company)

✨ interesting

Harmincas nőnek lenni nehéz. Különösen járvány idején

Akik számára megállt az idő a pandémia miatt, de se a biológia, se a karrieróra kattogása nem lett halkabb, sőt. Megrázó írás a világunkról, ahol a nőket talán még nagyobb sokk érte, mint a férfiakat. (Elle)

A Nyugat a legjobb

Csak a történelmet felületesebben ismerők, és az emberi természettel kapcsolatban erős illúziókat dédelgetők gondolják másképp. A cikk ugyanis arra keresi a választ: mi lenne, ha nem a nyugati civilizáció futott volna be, mint a legjobb, legbékésebb és legkényelmesebb életet biztosító rendszer? Az alternatívák sokkal, sokkal rosszabbak. (The Spectator World)

Ez nem egy film, annál sokkal több és jóval kevesebb

Az új Space Jam a Warner frenchise-lehetőségeinek bemutatója. Bár Walt Disney és George Lucas sem szaladt a szomszédba, hogy portékát gyártson a filmjeikből, ez azért új (nézhetetlen) szintnek tűnik. Na meg a szórakoztatóipar egyik lehetséges jövőjének. (Polygon)

Izrael>arab országok

Izrael azért sikeresebb szinte minden téren, mint az arab országok, mert – nos, nem lövöm le a poénokat, a véres valóságot, a cikk jól összefoglalja. Nagy tanulság, hogy a kultúra dönti el hosszabb távon, mennyire lesz élhető egy ország, ez elsősorban nem pénzbeli kérdés. (Szombat)

A hét videója

Robotok, robotok mindenütt


Ha tetszett a hírlevél, ajánld másoknak is a link átküldésével:

OKÉ, AJÁNLOM.


Mára ennyi volt.

Köszönöm a figyelmet!

Don't miss what's next. Subscribe to Maholnap | Kánai András hírlevele:
This email brought to you by Buttondown, the easiest way to start and grow your newsletter.