Maholnap #12 | Nukleáris influenszer, napenergiáért ingyen sör, a cetnyelv megfejtése és a digitális oktatás árnyoldala
Üdv 🖐️, ez itt a Maholnap, Kánai András kommunikációs szakember és jövőkutató hírlevele.
előhang: Pénz van bőven, avagy A mag dilemmája
Nemrég újranéztem a tudományos bakijairól elhíresült, 2003-as science fiction filmet, A magot. Ebben látható egy jelenet, amely jól rezonál a mostani valóságunkkal, és most nem Patkányra, a film sztereotip, cingár, barátnőt sosem látott mellékszereplőjére gondolok. A történet szerint egy bazi erős, a Föld magjában található, folyékony anyagban is biztonsággal közlekedő járműre van szüksége az emberiségnek. Nagyjából három hónapja van tisztelt fajunknak, hogy a végső világvége előtt megépítse e szerkezetet, és annak segítségével újra beindítsa a leállt magot. Nagy szerencsénkre el is készült a prototípus egy sivatagba szakadt, nonkomfort tudós jóvoltából. A rossz hír: még vagy még 20 év kellene a jármű befejezéséhez. És ha három hónap alatt kéne megcsinálni, kérdezi a morcos tábornok. Húszmilliárd dollár, válaszolja a biztos vesztesek nézésével az építő. Kis hatásszünet, látja a többiek arcán, hogy pénz, paripa nem számít, és megdöbben. A tábornok a jelenetre a “Csekket elfogad?” kérdéssel teszi fel a koronát.
Na, most pont ezt éltük át, és még járművet sem kellett összetákoltatnunk.
Még mindig belefutok magukat komoly embereknek tartók véleményébe, miszerint ennyi idő alatt képtelenség világjárvány elleni vakcinát létrehozni. Pedig dehogynem, különösen akkor, ha A maghoz hasonló dilemmával szembesülünk.
A rövid idő, óriási probléma duójára a pénzeső lett az elsődleges ellenszer. Csak az amerikai kormány több mint 10 milliárd dollárt adott vakcinafejlesztésre, a Pfizer 1-2 milliárdot költött rá, nem is beszélve a többi gyár és kormány által támogatott kutatásokért. Ennek hála a pénz nem fogyott el, a virológusoknak nem kellett különféle alapoknál kilincselniük, hanem fantasztikus munkával éjjel-nappal ezen dolgoztak. A bürokratikus akadályokat is kivették a rendszerből.
Ez a hírhedt “túl kevés idő volt erre” érvre adott pontos válasz. A távlatok szédítőek: ha az emberiség ennyit költene az igazán nagy egészségügyi bajok, a dagantos betegségek, az Alzheimer-kór, a cukorbetegség elleni megoldások keresésére, csakhamar utópisztikus állapotok – és persze összeomló egészségfinanszírozási rendszer – lenne a következménye.
Még jó, hogy a sokat emlegetett “New Normal” csupán azt jelenti: minden megy tovább, business as usual, csak más, a korszellemnek megfelelőbb címkékkel ellátva. A beteg világ továbbra is doktorok után kiált.
(A képen A mag című film poszterje látható.)
✍️ ego, vagyis amit én írtam, mondtam, csináltam
Jacek Dukaj: Érkezés a sötétségbe
Ilyen lesz (lehet) a világ, miután egy katasztrófa következtében az emberek kénytelenek robottestbe tölteni tudatukat. A talán leghíresebb kortárs kelet-közép-európai science fiction író frissen megjelent regényéről írtam.
💉 covid-19, de nálam a jobb híreké a főszerep
Úgy tűnik, hogy a járvánnyal erősen sújtott Brazíliában a vakcinázás működik az idősek közt. Ez egyrészt azért jó hír, mert a kontinensnyi országról elnevezett brazil variáns ellen is hatásosak az oltások, másrészt maguk a vakcinák miatt: az időseket ugyanis leginkább a sokak által sötét lónak tartott kínai Coronavac-kal, és kisrészben az AstraZeneca vakcinájával oltották.
Elképesztő adatok az USA-ból: az április végi szakhatósági jelentés szerint a több mint 87 000 000 teljesen beoltott emberből 5079-en lettek covidosok, és csak 77-en haltak meg, vagyis e populáció csupán 0,0009%-a! Eszerint az ott használt vakcinák – a Pfizer és a Moderna – fantasztikusan hatékonyak és hatásosak.
Egy brit kutatás szerint mind a Pfizer, mind az AstraZeneca vakcinája már 12 hét elteltével jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát, és mindkét oltóanyag mellékhatása a gyakorlatban kisebbnek bizonyult, mint a kísérletek során.
Inspiráció és remény: a teljesen beoltott, piciny Gibraltáron ilyen az élet.
Bónusz: oltakozáshoz lejátszási lista a Spotify-tól.
🚀 future
Black Mirror a valódi világban, sokadik rész
Ezúttal az Intel Bleep nevű fejlesztése ígéri, hogy a gamereket megvédi az őket játék közben érő, számukra sértő nyelvhasználattól. Magyarán: valós időben kiszűri a negatívnak címkézett szavakat. Nem, ez még nem cenzúra, hiszen csak a bétaváltozatnál tartanak, de azért a Stasi ölni tudott volna egy ilyen fejlesztésért. (Reclaime the Net)
Most tartsd bent a lélegzeted: ez az izraeli startup rájött arra, hogyan lehetne tömegekhez eljuttatni jó minőségű röntgenkészüléket. (Nanox)
Ismerkedjünk meg a világon a legelső, a nukleáris energia mellett kommunikáló, brazil modell-dizájner-influenszerrel! És próbáljunk meg NEM a Csupasz pisztoly nukleáris hirdetésparódiáira gondolni eközben. (Highsnobiety)
Ilyen lesz (?) a jövő egészségügye
A képlet egyszerű: az emberiség öregszik, és egyre többet jár orvoshoz, hogy az oltópontokról most ne is essen szó. Úgyhogy készüljünk fel a szép, fényes jövőre, ahol magunk diagnosztizáljuk a bajainkat. Élő orvossal tehát ritkábban fogunk találkozni, mint budapesti sorban álló a nyugati vakcinákkal. (BBC)
A hír szürreális jellege rossz hír mindazoknak a férfiaknak, akik csendes, buta, de általuk tökéletes testűeknek tartott robotokra akarják lecserélni a hús-vér nőket. Szivi, vidd ki a szemetet! (New York Post)
🌲 green
Pár éve ez még a cyberpunk sci-fi világépítéséhez tartozott volna, ma meg realitás. Ehhez csak a) végy egy adag szennyezett levegőt, és b) végy egy MIT-n végzett indiai fickót és c) tégy hozzá egy markánsan kreatív dizájnert. Ennyi a recept, szerencsére az a) pontra akad elég jelentkező. (Vogue)
Lehetséges-e az egész Földet tiszta energiaforrásra átállítani?
Nem kell ahhoz atomhulladékot szállító vonat elé fekvő greenpeacesnek lennünk, hogy érdekeljen a kérdés. A trend világos: olaj kuka, szénbánya kuka, megújuló energia okés. Ennek a végén nem állhat más, csak a fenti kérdésre adott igen. A cikkben négy professzor mondja el erről a véleményét. A legizgalmasabbak természetesen az IGEN, DE kezdetű mondatok. (Gizmodo)
Az ausztrálok nemcsak a koalákat, Krokodil Dundeet és a sportnak nevezett verekedést, az ausztrál futballt adták a világnak. Ó, nem. Itt vannak a sörmárkáik is, melynek egyike úgy gondolta, hogy promóciójában sört ígér a napenergiát termelőknek – méghozzá egy energiakereskedési blokklánc segítségével. Soha ennyire pozitívan nem szerepelt még a sör és a meleg szó egy mondatban, gyanítom. (Power Ledger)
Itt az önjáró, lézeres, mesterséges intelligenciás gyomirtó gép!
Ne is csodálkozzunk: ha mindent robotizálunk, akkor előbb-utóbb minden sorra kerül. A Seattle-i startup terméke várhatóan feleslegessé teszi a környezetre káros gyomirtószerek használatát is. (Carbon Robotics)
✨ interesting
Miért kerülnek új zenék régi sorozatokhoz?
Na miért, miért? Mert olcsóbbak, mint a régi, ikonikus muzsikák. Még több ok és összehasonlítás a cikkben. Jó példa ez arra, hogy új megoldásokkal (streamingszolgáltatók megjelenése) újabb jogi problémákat kreálunk, vagyis a technológia (néha) bonyolultabbá teszi a dolgokat. (Dalszerző)
Miről pusmognak egymás közt a nagy ámbráscetek? A Project CETI álma, hogy egy szép nap mi is bekapcsolódhassunk e gyönyörű állatok chatjébe, és megtudhassuk, hogy például van-e kifejezésük arra az emberi szóra, hogy teniszkönyök. (National Geographic)
Egy lábfétises ember bizarr vallomása
Mióta van net, rájöttünk arra, amit mindig is sejtettünk: az emberiség nagy része sültbolondokból áll. (Csak mi vagyunk épeszűek, de add vissza a gyufaszálakból épített Halálcsillagomat, köszi!) Már maga a kifejezés is hátborzongató: wikiFeet, nem kevésbé az az ember, aki női lábak fotóit lopja Insta- és egyéb csatornákról, természetesen megkérdezés és beleegyezés nélkül. Íme egy férfi, aki nem a bugyijaikból, hanem cipőikből akarja kiimádkozni a nőket. (The Cut)
Az ügyvezetőből lett árufeltöltő, második felvonás
Régebbi történet Czeczeli Tamásé, aki a mennyekből a pokolba zuhant, már ami a munkakörét, fizetését jelenti. Egy friss interjúban elmondja, hogy milyen céljai vannak, hogy nemhogy nem adta fel, de sok célja akad még az életben. (Újraterveztem)
A hét videója
A 15 éves Lic McNeill torokszorító filmben mutatja be, mit éltek át kortársai a digitális oktatás hónapjaiban.
Ha tetszett a hírlevél, ajánld másoknak is a link átküldésével:
Mára ennyi volt.
Köszönöm a figyelmet!